Valentin-nap, Énekek éneke
"Csitt! A szerelmem! Nézzétek, ő jön ott, ugrál a hegyeken és szökell a dombokon!
Szerelmem olyan, mint a gazella, a fiatal szarvas a hasonmása. Nézzétek, már itt áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át.
Aztán köszön, s így szól szerelmesem:
Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem!" (Én 2, 8-10)
Két vallomás a szerelmesek napjára: Az utolsó szerelem; Még mindig a nők
Az utolsó szerelem
(Akkoriban Mazsinak hívtuk)
Akkoriban Mazsinak hívtuk, később Manócska lett. Persze mielőtt udvarolni kezdtem neki, egyszerűen csak Ildikó volt, de a Mazsi sokkal jobban illet rá. Mint egy kis mazsola, sőt, annak is csak becézett formája: Mazsi. Szeretni való, édes és nem lehet vele betelni. (Azért én igyekeztem…)
Eddig ismeretlen József Attila-vers bukkant fel
Tizenhét év után új, eddig ismeretlen József Attila-vers került elő: az Edit című, nyolcsoros vers egy négy lapból álló notesztöredéken rejtőzött, és szoros kapcsolatot mutat a költő Számvetés című versével – írja Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészre hivatkozva a Telex. A kézirat az Antikvárium.hu februári árverésén vásárolható majd meg, és így hangzik:
Képek és gondolatok
Kedves olvasó és képnézegető barátom!
Összeraktam és pdf-fáljban elküldhetővé tettem két írást (illetve a másodiknál nézegethettek is), a "Jegyzetek a vallásos művészet témaköréhez", és a "Képek és történetek" címűt. Az első vitairatnak készült még évekkel ezelőtt, amivel egykor követ akartam dobni a vízbe, azaz közös gondolkodásra serkenteni a keresztény alkotókat, a második pedig egy kis képeskönyv, amolyan „magyarázom a bizonyítványom”, teljesen az olvasó kényére-kedvére bízva magamat. Szívesen elküldöm az összeállítást (ajándék), ha szeretnéd, írd meg az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. levélcímemre, és máris küldöm...
Barátsággal és szeretettel: Gyula (sipos)
Képek és történetek 7. - Végül marad három…
Sejtelmes három pont – a folytatással nem mennék el egészen Pál apostolig, aki a Szeretet-himnuszában azt írja, hogy e három a hit, remény és a szeretet, csak a barlang falára festő ősemberi háromságig: az alkotás öröme, szakralitás, és a közösség szolgálata.
Képek és történetek 6. - Nagy szerelmek
Eltelt némi idő, mire a megtérésem után újra rajzeszközökhöz nyúltam, rajzszénhez és papírhoz, és leginkább csak Jézust és Keresztelő Jánost rajzoltam. (A szív bőségéből szól a kéz…)
Képek és történetek 5. - Szabad-e?
Szabad-e kétbalkezes angyalt rajzolni, ha már a rajzolója is kétbalkezes? Szabad, bár lesz, aki nem érti az iróniát… 
Képek és történetek 4. - Sötétségben
Az élet sötét oldalát hogyan jelenítsük meg? Mi legyen a démonokkal és ördögökkel? A szavak rendelkezésre állnak és közkeletű képeink is vannak a patás ördögről és a legyőzött sárkányról – lehet-e ehhez valamit hozzá tenni anélkül, hogy tovább koptatnánk a már amúgy is erősen elhasználódott toposzokat vagy belecsúsznánk a fantasyk szörnyvilágába?
Képek és történetek 2. - A részlet a lényeg
A képeim olyanok, mint az elmélkedő ima: nem az egész történetet látod, hanem csak egy-egy részletet, ami épp kiemelkedik. Nem is hiszek a nagy, barokkos, történetmesélő képekben bár elismerem jogosságukat. De azokon csak siklik ide-oda a szem, szánkázik az értelem, anélkül, hogy különösebb erőfeszítést kellene tennie. (Nem beszélve a blöffökről, a kiüresedett színes „képeslap”-festményekről, és persze a szokásos keresztény giccsről.)
Képek és történetek 3. - Angyalok
A természetfölötti nem különül el élesen, hanem velünk együtt, bennünk és közöttünk létező valóság. De hogyan lehet ezt ábrázolni képben és szövegben? Mert a papír ugyan mindent elbír, szavakkal pedig majdnem mindent le lehet írni (amit meg nem, arról hallgatni kell, jelenti ki Wittgenstein, hogy utána erről írjon) – és képekben?
Képek és történetek 1. - Egy bábu belső világa…
…avagy egy történet arról, hogy egy alkotó és alkotása közé lehet-e egyenlőségjelet tenni.
Messziről kezdem, hogy aztán gyorsan eljussak a lényegig. Még tizenévesen láttam Szolnokon az egyik moziban egy művészfilmet a bábuk életéről – ez még jóval a KFT „Bábu vagy”című száma előtt történt -, és nagyon megragadta a fantáziámat, bábus szobrokat kezdtem készíteni drótból, mankóból, amiből lehetett (erről majd máskor), és novellát is írtam.
