- Részletek
- Kategória: Irodalom
A „gyíkleső” kifejezéssel ma már leginkább kalandregényekben találkozhatunk. Gunyoros kifejezésként használják a vékony, rövid, a harcosban sok kárt tenni nem tudó kardra. Kevesen tudják, hogy régebben a gyerekek krumplipuskáját is így nevezték, de bizony azzal nem gyíkokra, hanem hazánk egyik legfélénkebb, és legritkábban megfigyelhető kisemlősére, a gyíklesőre vadásztak.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Költöző madaraink közé tartozik a színes tollazatú lepényleső. Északról érkezik hozzánk nyár végén, ősz elején, és innen indul tovább délre. Nem nálunk költ és csak kevés időt tölt hazánkban, mégis a népszerű madaraink közé tartozik egy furcsa szokása miatt.
A lepényleső rovarevő madár, és mégis, különös módon, messziről megérzi az édes illatokat és nagyon szereti a süteményt!
- Részletek
- Kategória: Irodalom
A Sárkány a tetejetlen világfa tetején épített magának fészket, onnan irányította birodalmát. Minden állatnak helyet adott a világfa különböző részein, ágai között és odvaiban, hogy szem előtt legyenek és bármikor utasíthassa őket. Azok pedig félve-remegve jöttek hozzá és örültek, ha visszamehettek népeik közé, ahol ők uralkodhattak.
Bővebben: Totemek 3.: Hétszűnyű Koponyányi Manyók, a Fenevad
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Az aratóért jön a kaszás.
A házmester beadja a kulcsot.
A molnárt felőrli az élete....
Bővebben: Ki hogyan hal meg? - ízelítő nyelvünk gazdagságából
- Részletek
- Kategória: Irodalom
A Sárkány soha nem törődött bele, hogy az Égi Atya elzárta tőle az eget. Addig gondolkodott, addig tanakodott, dühösködött, szervezkedett, farigcsált, míg kigondolt egy jó tervet. Összehívta az állatokat, hogy elmondja nekik, hogyan fogják visszahódítani az eget.