- Részletek
- Kategória: Irodalom
A városunktól északra lévő erdős dombokat a térképen Róka-domboknak írják, az itt élők azonban hosszú évek óta csak a „Két öreg hegye”-ként emlegetik. A legmagasabb domb tetején lévő kilátót sem híják már Rókalesnek, hanem Házaspárnak, de nem azért, mintha ide járnának a házaspárok kirándulni. A kíváncsi városiak, majd a szájról-szájra terjedő hírek nyomán az érdeklődők kezdték el így biztatni egymást: menjünk fel, nézzük meg a házaspárt! Így ragadt a Róka-dombokra az új név, s a kilátóra a Házaspár. (A teljes történet a képpel együtt itt található: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek/ ) Jó szórakozást!
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Minden városnak megvan a maga bolondja. Nekünk is van, pont nekünk ne lenne?
Falubolondja János egykor megbecsült üzletember volt, szorgalmas, igyekvő ember, lányos anyukák álma, kocsmárosok réme, általában a város szeretettje.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Közmondásszerűen igaz, hogy a templom egerei szegények – nos, mint a templom egerei. Érthető, hiszen a templomban nincs se spájz, se kamra, de még egy nyavajás hűtőszekrény se! Nincs ennivaló sem a templomhajóban, sem a szentélyben, sem a sekrestyében. Az viszont már nem közmondásszerű, de igaz, hogy a templom egerei sokan vannak. A szegényeknél – így a templom egereinél is -, mindig sok kicsi születik, s ha nem is nő fel belőlük annyi, mint a spájzos házakban. A templom egere hat-nyolc kölyke még mindig több, mint a gazdag rokon egy-kettője.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Egy novella - A sokszínmanó -, és egy vers - Egyszer egy kismanó... - a pénteki ajánlatunk. Tessék, lássék!
A sokszínmanó
A manókat nem csak azt különbözteti meg a törpéktől, hogy vékonyabbak, kisebbek és nem olyan szőrösek. A törpék nagyon ügyesek minden kétkezi munkában. Mondhatjuk, kívül hordják a tehetségeiket: fúrnak-faragnak, kalapálnak, csiszolnak, s a kezük közül kikerülő fegyverekért, ékszerekért sorban állnak az igényes és tehetős vevők.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Az előttünk sétáló férfin nem látszott semmi különös, útikalauzom mégis megrántotta a kezem, és a fülembe súgta:
„Látod azt az embert? Nagyon szerencsétlen – rángatja az árnyéka! Hidd el, ez így van! Állítólag egyszer egy egész hétvégén bulizott egy rave-house-partyn, az meg tudod milyen?! Dübörög a zene, mindenfelől villóznak a fények, stroboszkóp meg minden, és állítólag az árnyéka nem bírta tovább a zajt, meg hogy ide-oda ugráltatják és megbolondult!