[off]
Az ember arra törekszik, hogy bebiztosítsa életét. Egyszeresen, kétszeresen, ..., többszörösen, mert erre tanítja világunk, erre tanítják világunk játékszabályai, erre ösztökélik beidegződéseink.
Elkalandozva Jézus mellett akár Assisi Szent Ferenc irányába viszont minden átlényegül. Az embernek megváltozik a látásmódja s nem hiszi el azt, hogy ugyanarra a világra nézve, ugyanazt tekintve mégis már mindent másként lát. Jézus irányába történő elköteleződés, a szegénység mellé mások iránti érzékenység, szeretet, belső békesség, lelki nyugalom társul, meglátva világunk valódi szépségeit, meglátva az ember valódi értékét.
Biztosan sokan láttuk a "Napfivér, Holdnővér" alkotást, talán kevesebben "Klára és Ferenc - A szeretet köteléke" című filmet. Ajánlom ezen utóbbit is mindenki figyelmébe. Vannak elődeink, testvéreink, akikből gazdagon töltekeznünk s ez jóérzéssel tölti el az embert. Ferencben olyan testvérre tekinthetünk (s lássuk párhuzamosan a többieket is, Klárát, Terézeket, Antalt,...), aki durva csuhában, mezítláb, anyagi javak nélkül, a gondviselésre bízva magát hirdette Isten országát, hirdette és cselekedte a másik szeretetét.
Egyházunknak puritánságával, a „Ferenci lelkület” felerősítésével, a rászorulók irányába fordulásával lelki gazdagsága, hitelessége gyarapodhat - s ezzel nem deficitet, hanem hozadékot képezhet, hitünk megerősödése irányában is.
„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.
Uram, tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
hogy összekössek, ahol széthúzás van,
hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak,
nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek,
nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
aki elveszíti magát, az talál,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az fölébred az örök életre.”
[off]
Az ember el?re gondolkozik, el?re gondol, nagypéntekre, amely a szenvedés szimbóluma egyben, amely ugyanakkor értékkel, értékekkel bíró eseménysort foglal magába. Nagypéntek nélkül nincs feltámadás, nagypéntek nélkül elveszítenénk a legnagyobb példánkat is egyben, amely arra kell, hogy ösztökéljen bennünket a jelenben is, hogy üresítsük ki magunkban szívünket, söpörjünk ki onnan mindent, amely el akar bennünket egymástól távolítani, egymástól és Jézustól és töltsük meg szeretettel, irgalommal, mindenki irányába, ahogyan Jézus is mindannyiunkért adta életét.
Imádkozzunk folyamatosan bölcsességért, szeretetért, irgalomért, egymásért, imádkozzunk egységért, imádkozzunk mindenkiért, imádkozzunk Jézus céljaiért, er?sítsen bennünket JóIsten alázatosságunkban!
Még mielőtt a tényfeltárás jogos és szükséges (és bátorságot igénylő) tevékenysége átcsapna személyeskedésbe (vagy rágalmazásba) - nekünk katolikusoknak-keresztényeknek a Szentírás konkrét útmutatást ad erre:
,,Ha testvéred megbántott, menj, és figyelmeztesd négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyered testvéredet. Ha nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két másik embert, hogy két vagy három tanú bizonyítsa a dolgot. Ha ezekre sem hallgat, jelentsd az egyháznak. Ha az egyházra sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos." (Máté 18,15 vö. MTörv 19,15)
Ami az egyházon belüli visszásságokat illeti, többnyire tünetekről van szó, de (leegyszerűsítve) a dolgok gyökere talán ott keresendő, hogy az egyházon belül margóra szorult a hit megélése, vagyis az áhítat, az ájtatossági gyakorlatok (Rózsafüzér,...), a szentelmények, majd végső soron a szentségekben való hit is megrendült még a hierarchia sorában is (!).
Így a gonoszléleknek könnyű dolga volt: mindezek helyébe lépett a felduzzasztott bürokrácia, a mindennapi gondokkal való foglalatoskodás és végül az elvilágiasodás. A többi mindennek csak a folyománya: egyházi és laikus személyek alapvető hittételekkel nincsenek tisztában és nem is igen törekszenek a lelki előremenetelre, az egyházon belüli morál romlása (esetleg bűnös életvitele), az egyházi szabadkőművesség terjedése, ,,az ördög füstje'' (VI. Pál), ami a különböző botrányokban jelentkezik jéghegy-csúcsként (a világiak és az átlag hívők számára leginkább érzékelhetően).
Megoldásként az javasolható, hogy mindenki - egyházi és világi - térjen vissza a szentségekhez, az imához, böjthöz, a különböző ájtatosságokhoz (Rózsafüzér, Szeretetláng, ...), olvassa a Szentírást, fordítson időt rá, hogy fejlődjön és erősödjön hitében, mert ha nem tudja hitét megvédeni, elveszíti: ,,Akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van." (Máté 13,12)
Ez érdekes, mármint,hogy az ördög a rózsafüzért imádkozza. Én meg úgy olvastam valahol, hogy menekül t?le, a Sz?zanya meg különösen a "bögyében van". (Megint nehogy úgy gondolkodjunk, mint annak idején az írástudók: az ördög erejével ?zi ki az ördögöket.)
Igen, a kinyilatkoztatás befejez?dött. Meg is van írva minden, amit tudnunk kell, pl. a Jelenések könyvében. Csakhogy értjük-e vajon, mi is van oda leírva? Na, ezt magyarázza nekünk (nekünk, akiknek igazán szükségünk van rá: az utolsó id?k gyermekeinek) az üzenetekben maga Jézus, és láthatjuk is szépen kibontakozni magunk körül, itt és most.
Szeretettel.
Ezt a Vatikán hírek old-on találtam, Vatikán bejelentette, hogy a nagycsütörtök délutáni misét Ferenc pápa a Casal del Marmo nevű római kerületben található börtönben tartja. Az ilyenkor szokásos szertartás szerint megmossa a büntetését itt töltő fiatalok lábát - közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő csütörtökön.A nagycsütörtöki misét Ferenc pápa elődei Rómában, a lateráni Szent János-bazilikában tartották, és idősebb paptársaiknak mosták meg a lábát. Ferenc pápa az első, aki elítéltekhez megy a nagyhét egyik legjelentősebb szertartásán. ( Jézus irgalmas, igazságos és megbocsát, ha őszinte bűnbánattal kérjük , na de ..... börtönviselt emberek, akikről talán semmit nem tud,a Pápa hogy mennyire bűnbánóak, vagy előtte lelkigyakorlatot tart, és meggyóntatja azokat akiknek lábat mos!? bocsánatot kérek, ha bárkit most megsértek, vagy megbántok, de én ezt személyesen Jézus megcsúfolásának tartom!!!! ) Ferenc pápa az embereknek akar megfelelni és nem Istennek! de imádkozom érte szinte mindennap és sajnálom is.) Tünde
Óvatosabban kellene ezeket megítélni - szerintem legyünk türelemmel. Főleg ilyen esetekben! Mert hát Jézus épp a lábmosás szertartásánál mondta, hogy "mesternek és úrnak mondotok ésaz vagyok, ha tehát én megmosom a lábatokat akkor nektek is ezt kell tennetek... aki a legnagyobb akar lenni köztetek, az legyen a legkisebb és mindenki szolgája..." Aztán épp kora vallási vezetőinek és teológusainak: "bizony mondom nektek, a vámosok és parázna nők megelőznek benneteket Isten országában..."
Szóval, egyelőre ki tudná megmondani biztosan, mi a pápa szándéka. Ha ő azt mondja, hogy ezzel Krisztust akarja követni ésmegjeleníteni, akkor ezt illik elfogadni.
Szándékokról nehéz vitatkozni! Várni kell a konkrét tényekre, ügyekre, amik még jobban megmutatják I. Ferenc pápát nekünk. A virágvasárnapi beszéde például - fent van nálunk is, olvasható -, Krisztus-központú beszéd, semmi baj vele.
adjatok egy kis időt a pápának is, magatoknak is!
Imával és szeretettel: Gyula
A mai napon rákattintottam a kadarkúti üzenetekre (http://nagyeva1.nolblog.hu/ többek között) és meglepetésemre a legutóbb feltett anyagok is a fenti témáról szólnak, vagyis a bukott angyalok rendes és rendkívüli tevékenységéről - hála legyen Istennek!
Kedves Gyula!
Véleményem szerint nagy hiba ezeket a mocskos, lejárató cikkeket terjeszteni. Hol van az Anyaszentegyházunk iránti szeretet, tapintat? Az ember a saját gyermeke, vagy édesanyja bűneit is fölteszi az Internetre, mondván, hogy nem akarjuk a "fejünket a homokba dugni"? Ráadásul honnan tudjuk mi, hogy ezeknek a cikkeknek mennyi a valóságalapja? Tényleg elég az, hogy "valószínűleg igaz", ahhoz, hogy terjesszük? Rettenetesen nagy kárt okozunk ezzel! Hány ember nem tudja, hogy az Egyház nem azonos annak bűnös tagjaival. Természetes, hogy az Egyház egy emberi szerveret is, amelynek - magamat is beleértve - bűnös tagjai vannak. Ettől az Egyház, mint Krisztus titokzatos teste, a maga természetfölötti eredetében szent és romolhatatlan (a pokol kapui nem vesznek erőt rajta), üdvösségünk forrása, Krisztus és a szentségek közvetítésének színtere. Védjük és oltalmazzuk minden eszközzel! És ha látjuk az Ellenség munkáját, harcoljunk imával, böjttel és a szeretet minden tettével. Még egyszer had írjam le, hogy a tapintat nem struccpolitika, hanem az Anyaszentegyház iránti tiszteletünk egyik sarokköve.
Szilágyi Loránd
Történelmi, vallási érzékenység
A telített hatágú csillag és hexagram jelképek között valóban különbséget kellene tennünk (utóbbi vallási, nemzeti szimbólum egyben). Volt nekünk viszont egy XX. századunk, ami némiképp átértelmezte a társadalmunk soraiban az említett jelképek kötődését. 1914-ben X. Piusz címerében jelent meg utoljára a telített hatágú csillag.
Múlt századunk közepe előtt bekopogott történelmünk ajtaján a holokauszt, minden vonzatával, így a sárga telített hatágú csillagok tömegeivel együtt. Átértelmeződtek a jelentésbeli különbségek a jelképek között, pontosabban egyesek berögzültek. Majd néhány évvel később létrejött Izrael állama.
Tekintsünk végig múlt századunk ötvenes éveitől napjainkig, tekintsünk hétköznapjainkba:
http://mandiner.blog.hu/2012/11/27/a_sarga_csillag
Tekintsünk az említett X. Piusz címerére a mában:
http://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:Pius_X_COA.svg
Mondhatnám egyszerűen: az elfedett tályog elfertőződik, a felnyitott pedig kitisztul.
De engedjetek meg egy behelyettesítést, hasonlatképpen. Tegyük fel, hogy Jézus keresztre feszítése után néhány évvel, amikor már terjednek a hírek a "krisztusi szektáról", azt mondja az egyik rendes zsidó ember a másiknak:
- Miért beszéltek ti arról, hogy ez a Jézus állítólag ártatlan volt? Vagy az volt, vagy nem - ki tudja? Ott voltál? Mert én nem - de én hiszek a vezetőinknek. Sőt, azt gondolom, hogy te nem szereted eléggé a népedet, ha ilyen híreket terjesztesz. Igen, biztos mi is követünk el hibákat - én is, elismerem -, de most, amikor a rómaiak ennyire üldöznek minket, amikor hírek szállingóznak arról, hogy ellenünk támadnak, most ilyen dolgokkal vádolni népünket, hát ez az Ellenség munkája! Nekünk pedig harcolni kell ez ellen minden eszközzel!
És még hozzá tenném: valóban csak akkor szeretem az Anyaszentegyházat, ha minden hibáját elnézem? Ha a saját gyerekemmel ezt teszem, milyen nagy bajt követek el! Így lesz belőle követelőző, önző és érzéketlen felnőtt. Vajon ami a gyerekemre igaz, nem ugyanúgy igaz az egyházamra is?
Aminek a következményeit pedig mi viseljük...
Ezzel együtt, lehet, hogy valóban rosszul szeretem. Majd igyekszem, hogy jobban tudjam tenni...
Addig is imádkozzunk egymásért!
Gyula
Kedves Juhasz Zoltanne!
Teljesen egyetertek, a szivembol szolt. Epp azon voltam, hogy szinte ugyanezt leirjam. A Kinyilatkoztatas Krisztus Kereszthalalaval es Feltamadasaval BEFEJEZODOTT. Ez volt az Atya mondandoja, aki akar ebbol minden lenyegeset megert. A tobbit meg fel lehet es fel is hasznaljak dezinformaciora es zavarkeltesre - neha nagyon hitelesnek tuno formaban. Az ordognek is megvan a szines eszkoztara. Pl a kínai allami katolikus egyhaz nem hasonlit-e kulsosegeiben megtevesztesig a valodihoz? Aki tudja mi a diktatura, az tudja, hogy milyen mely lehet a megtevesztes. Az ordog is szivesen elimadkozza velunk a Rozsafuzert, ha kell, hisz messzebre "tervez".
