A kérdésre, hogy: ,,Képesek vagyunk-e lemondani elfogadottságunkról (családunkban, közösségeinkben), akár anyagi, lelki javainkról – Isten győzelméért?" - mindenképpen igennek kell lennie a válasznak. Ha egy gyümölcs rothadásnak indul, addig kell kivágni a rothadt részeket, amíg az egész gyümölcs nem romlik meg. Hasonlóképpen, ha egy levelezőlista egy része (akár nagyobbik része) az alapvető és százszor-ezerszer hangoztatott hitigazságokat nem hajlandó elfogadni, ki kell mondani, hogy akkor kalap-kabát - nekik. Amíg a levlista vezetőségébe nem szivárognak be brühühü-tolerancia ürügyén és tűzik ki lófarkas (szivárványszínű?) zászlajukat még egy, ki tudja hanyadik keresztény levlistára.
Még annyit az előző hozzászólásomhoz, hogy a szóban forgó (mivel a neve nincs leírva, nem tudjuk, kikről-mikről van szó) szervezetnek nem ártana jobban a körmére nézni - kik a vezetői, kikkel tartják a kapcsolatokat helyi-országos-nemzetközi szinten, kik a helyi rezidenseik, hány ,,kettős játékost" (keresztény fórumokon és beszédtereken a szervezet nevében agitáló és velük békéltetni akaró ágenst) fizetnek, ...
A keresztény imamódok között ismerjük az elmélkedést (és a szemlélődést, de az más tészta, mert ott Isten veszi át a kezdeményezést)- de! Nagyon fontos, hogy a keresztény ember akár szabadon imádkozik, rózsafüzért mond vagy elmélkedik, zsoltárt énekel, stb. mindig Istenre irányítja a figyelmét és belső képességeit - és ez alapvetően megkülönbözteti a keleti meditációtól vagy a relaxálástól. Ez utóbbi akár lehetne hasznos is (amikor alszunk, mi is relaxálunk és az ima is lehet pihentető), ha nem kelene félnünk attól, hogy ennek örvén a new age és egyéb szellemi irányzatok törnek be - mint ahogy a masszírozó is már energiát ad, a kamilla tea mellé is jár az aromaterápia és kristálymágia...
Van miért imádkozni - és imádkozni tanítani a gyerekeinket is!
Gyula
mar regota vagytam ide a szenharomsag hegyere.Vllasos katolikus nevelest kaptam gyerekkorom ota a testveremmel eggyutt,nagyon fontos szamomra az istenbevetett hit es szeretet.Lehetosegem nyilt elmennem ide a szentharomsaghegyre egy par idosebb nenivel a falubol,tobbek kozott nagymamammal is.Felemelo es kulonos erzes volt itt lenni,erezni az isten kegyelmet es szeretetet.Hogy az a sok ember mind eggye valt a szeretetben.Isten nelkul nem lehet elni...halas vagyok neki mindenert amit kaptam tole....a fiamert ...a csaladomert ..a barataimert...egezsegemert...egyszoval mindenert....amikor csak lehetosegem lassz elmegyek ide a szenharomsaghegyre mert itt kulonos erzesben volt reszem..SOHA NEM FELEJTEM EL AMI OTT TORTENT VELEM.AKI CSAK TEHETI MENJEN EL IDE NEM FOGJA MEGBANNI.CSODASZEP VOLT.EREZTEM AZ UR SZERETETET ES JELENLETET..SZERETETTEL BERNI
Kedves Szűcs Péter! Soha nem fognak megjelenni a "a Nagyfigyelmeztetés üzeneteket fennhangon üvöltő, ,,NF az igazság, közeleg a vég!" és hasonló feliratú pólókba öltöztetett, (a sajtó kamerái előtt pózolva) autókat rongáló, kirakatokat bezúzó, az egyházi hierarchiára nyálukat verő sátánista provokátorok", mert ilyenek nem is léteznek.
Nem tudom, szabad-e egy ilyen tanulságos történethez valamit hozzátenni vagy megmagyarázni, de bátorkodom elmondani, mi jutott eszembe: szép, hogy bemennek a templomba, de miért nem imádkoztak? Aztán az is eszembe jutott, hogy én vajon hogyan cselekedtem volna... Jó, ilyen nagy veszélyben az ember reflexből azt kiáltja, hogy ,,Jézusom, segíts!", és Ő meg is teszi, de attól tartok, ,,kisebb" dolgokban magam akartam megoldani az életemet, aztán a legvégén hívtam Őt segítségül, miközben először Neki kellett volna szólni. Mit gondoltok? Kati
Kedves Gyula,
mondták már, hogy nagyszerűen biztatsz? Ezt mindjárt át is küldtem egy bátortalan barátnőmnek. Fején találtad a szöget: ha Istennek ilyen az ízlése, hogy bennünket szeret, hát ez az Ő dolga. Én nem választottam volna magamat, de Ő a Főnök. Nagy szeretettel Kati
Köszönöm ezt az imát; ,,gyanútlanul" elimádkoztam múltkor, mikor a honlapon jártam. Tegnap lelki nap volt a Regina Pacis Közösségben. Hazafelé a buszon nagy zökkenés volt, félelmetes, mintha egy rókát ütöttünk volna el, persze a gyors 7-es busz útjában ilyen nincs. Leszállva láttuk, mekkora defektet kaptunk. A kerék gumija teljesen leengedett, semmi nem maradt belőle a hátsó keréken. Nekem mint mérnökhallgatónak azt tanították, hogy ilyenkor nagy farolás is lehetett volna, sokan meghalhattak volna. Nem tudom, hogy mennyire a sofőr ügyessége ill. az a tény, hogy csuklós busz nem annyira érzékeny az ilyesmire, vagy az imádság tette - mindenesetre senkinek nem lett baja és mindjárt jött két másik busz is, amikre föl tudtunk szállni. Dicsőség az Úrnak! Kati
Kedves Péter!
Köszönöm a hozzászólásodat, ami a helyi ügyeket illeti, mi is ilyenekben gondolkodunk, teszünk. (A helyi ügyeket csak példának hoztam fel az általánosnak vélt igazság illusztrálására.)
Van miért imádkoznunk!
Imával és szeretettel: Gyula
A korábban elküldött levelem módosított, kiegészített változatát küldöm.
Szent Fausztína n?vér Naplójában olvasható a következ?:
1937. 2. 26. - Ma azt láttam, hogy egy átvonuló vihar miatt a szent titkokat magánházakban, liturgikus öltözet nélkül ünneplik. Láttam a napot, amint el?tört az Oltáriszentségb?l, és elhomályosított más fényeket. Minden tekintet erre a világosságra irányult. Ebben a pillanatban nem értem meg a látomás jelentését. (991. szakasz)
Úgy gondolom, érdemes elgondolkodni ezeken a szavakon.
Ma nagyon „ki vagyunk akadva” a b?n elhatalmasodása miatt. De jusson csak eszünkbe, hogy a reformáció idején is valami hasonló történt. Luther Márton druszám joggal tiltakozott az Egyházon belül is tapasztalható visszásságok miatt. S a protestánsok látszólag virágzást hoztak a vallási életbe, hiszen az erények magas fokon való gyakorlását t?zték maguk elé célul. A vége mégis az lett, hogy szám?zték az Eukarisztiát a templomból, vagyis megtagadták Krisztust. Az istentiszteleteiken pedig a mai napig lényegében saját magukat ünneplik.
Idézzük föl, mit mond az Evangélium: „Amikor majd látjátok, hogy a gyalázatos pusztulás ott dúl, ahol nem volna szabad – aki olvassa, értse meg! – akkor aki Júdeában van, fusson a hegyekbe.” (Mk. 13. 14.) Majd pedig: „Akkor, ha valaki azt mondja: nézd, itt a Krisztus, vagy amott – ne higgyétek! Föllépnek ugyanis hamis krisztusok és hamis próféták, jeleket és csodákat m?velnek, hogy még a választottakat is tévedésbe ejtsék, ha lehetséges volna.” (Mk. 13. 21-22.)
Ezután Krisztus második eljövetelér?l a következ?ket olvashatjuk: „A gyötrelem után következ? id?kben a Nap elhomályosul és a Hold sem áraszt világosságot, a csillagok lehullanak az égr?l és a világmindenséget összetartó er?k megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felh?kön nagy hatalommal és dics?séggel.” (Mk. 13. 24.-26.) Krisztus második eljövetelére tehát a jelekb?l következtetni lehet majd. De virrasztanunk kell, mert azt nem tudhatjuk, hogy „este-e vagy éjfélkor, kakasszóra-e vagy reggel” érkezik. (Mk. 13. 35.)
Ugyanez az evangéliumi szakasz Máténál így kezd?dik: Amikor majd látjátok a szent helyen a Dániel próféta által megjövendölt pusztulást…(Mt.24.15.)
Dániel próféta könyvében pedig ezt olvassuk: „Sokat kiválasztanak, megtisztítanak és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki se jut el a belátásra, de az ért? szív?ek meg fogják érteni.
Attól az id?t?l kezdve, amint megsz?nik a mindennapi áldozat, és felállítják a vészt hozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap lesz. Boldog, aki bízni tud, és megéri az ezerháromszázharmincötödik napot.” (Dán. 12. 10.-11.)
Pál apostol is – meger?sítve az evangéliumban foglaltakat - világosan beszél Krisztus második eljövetelér?l. „…el?bb be kell következnie az elpártolásnak és nyilvánvalóvá kell lennie a b?n emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki Isten fölé emelkedik és mind afölé, ami szent. S?t, Isten templomában foglal helyet s azt állítja magáról, hogy Isten…A gonoszság titka már tevékeny, csak annak kell még az útból elt?nnie, aki késlelteti. Akkor majd megjelenik a gonosz, akit az Úr Jézus elsöpör szája leheletével és megsemmisít jövetelének tündöklésével. Jöttét a sátán közrem?ködésével mindenféle felt?n? tett, szemfényveszt? jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem fogadták el az igazság szeretetét, hogy üdvözüljenek.” (2 Tessz. 2. 3.-10.) (Emlékeztetnék arra, hogy XVI. Benedek pápa, „az Igazság munkatársa”, határozottan az Igazság szeretetére hívta meg az Egyházat és a világot.)
A fentiekb?l is megérthet?, hogy a nagy elpártolás nem csak az Egyházon kívül következik be, de annak belsejét is súlyosan érinti.
Véleményem szerint érdemes egyszer elolvasni a nagyfigyelmeztetés címszó alatt megjelen? üzeneteket. Ne vessük el, miel?tt magunk is alaposan meg nem vizsgáltuk, csak azért, mert egyesek elítél?en nyilatkoztak azokról. Ma nagy a z?rzavar, mindenféle elhangzik. Székely János püspök atyát tisztelem, de nem tudom elfogadni az érvelését. ? egyrészt azt kifogásolja a nagy figyelmeztetésre vonatkozó üzenetekkel kapcsolatban, hogy azokban id?pontok kerülnek említésre. Ez szerinte bizonyítja, hogy a szöveg nem isteni eredet?. Látnunk kell azonban, hogy a legtöbb hitelesnek nyilvánított, egyházilag elismert jelenés alkalmával is hangzottak el id?pont megjelölések. Például a püspök atya által is említett Fatimai jelenések során a Sz?zanya – az els? jelenés után - el?re megmondta, hogy mikor és hol fog megjelenni, az október 13-i csodát is el?re bejelentette, és nem egyszer egészen konkrét utasításokat adott a gyermekeknek, arra vonatkozólag, hogy mikor és hova menjenek, mit tegyenek. De Medjugorjeban is ezt láthattuk. A „kézen fogva” vezetés nem idegen Istent?l. A „nem tudjátok sem a napot, sem az órát” figyelmeztetés az „ég és föld elmúlik” kijelentéssel összefüggésben hangzott el. A Jelenések Könyvéb?l pedig egyértelm?en kiderül, hogy ez utóbbi esemény a végítélet után következik be, ugyanis az ide vonatkozó utalást közvetlenül az utolsó ítélet leírását követ?en találjuk: „Akkor új eget és új földet láttam. Az els? ég és az els? föld elmúlt, és a tenger is megsz?nt. Ezután (én magam János) láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem leszáll a mennyb?l, Istent?l. (Jel. 21. 1.-2.) A Jelenések Könyvének „Gy?zelmes fehér lovas”-a, (az Isten Igéje, Királyok Királya) a „hetedik csésze” kiöntése után érkezik, ami teljesen összecseng azzal, amit Jézus mond az evangéliumban az ? második eljövetelér?l. S miután a Gy?zelmes fehér lovas és serege legy?zik a vadállatot és a hamis prófétát (korunk istenellenes er?i), a sátán megbilincseltetik, amit aztán az „ezeréves uralom” követ. Figyelemre méltó, amit az ezeréves uralomról szóló leírás említ az „els? föltámadásról”. Eszerint a Krisztushoz h?ségesek, akiket azért fejeztek le, mert nem imádták a vadállatot és bálványképét, az ezeréves uralom kezdetén életre kelnek, vagyis föltámadnak, és Krisztussal uralkodnak ezer évig. A többi halott csak az ezeréves uralom után kel életre, a végítéletkor, a második föltámadás idején.
A Kék Könyvben (Máriás Papi Mozgalom)„Az ? második eljövetele” cím? 1978. dec. 24-i üzenetben ezt olvassuk: „Az els?höz lesz hasonló második eljövetele is. Ahogy ezen az éjszakán megszületett, úgy fog visszatérni Jézus dics?ségben, miel?tt végül eljön az utolsó ítéletre, amelynek órája még rejtve van az Atya titkai közt.” Ezek szerint is, a végítélet lesz az az esemény, melynek id?pontját nem ismerjük (még a Fiú sem), nem pedig Jézus dics?séges második eljövetele, mely esemény nem azonos a végítélettel. Mint tudjuk, Gobbi atya is így vélekedett, de – amint arra fentebb megpróbáltam rávilágítani - ugyanez a következtetés vonható le a Jelenések Könyvének leírásaiból is. Mindezt azért hangsúlyozom, mert az Egyházban még mindig egybemossuk a két eseményt, Jézus második eljövetelét és az utolsó ítéletet, és úgy értelmezzük a „nem tudjátok sem a napot, sem az órát” jézusi figyelmeztetést, mintha az mindkett?re egyformán vonatkozna. Ez a félreértés sajnos nagyfokú érzéketlenséget szül a mai id?k jelei, eseményei iránt.
Másrészt, Püspök atya szerint az ember számára lehetetlen, hogy „Isten szemével” lássa meg saját lelki állapotát. Nem értem, mire alapozza ezt a véleményét. Az Isten képére teremtett ember „normál” állapotában is bizonyos fokig látja saját lelkének állapotát, és ez Isten jelenlétének köszönhet?. Miért ne fokozhatná föl Isten a maga jelenlétét az emberben oly annyira, hogy a lélek mindent tisztán lásson? Ne vegyék kérkedésnek, de elárulom a Testvéreknek, velem ez megtörtént. Egy alkalommal valósággal elárasztott az isteni T?z. A Szeretet izzó lángtengerében éreztem és lelki szemeimmel láttam is a világot átölel? végtelen Isteni Irgalmat. Láttam, hogy minden ami van, Szeretetb?l, a Szeretet „anyagából” van megalkotva. Átéltem a magam kicsinységét, azt, hogy mennyire de mennyire Isten kezében vagyok, és hogy mily borzasztó elutasítani Isten Irgalmát. Megtapasztaltam, hogy a kis b?nök is nagyon fájnak, és hogy bennünket, embereket - nembeli és nemzeti hovatartozástól függetlenül - nagyon szoros szeretetkapocs f?z egybe. B?nöket akkor követünk el, amikor ezt a szeretetkapcsot sértjük.
Igen, lehetséges, amit az emberi lélekkel kapcsolatban az ún. nagyfigyelmeztetésre vonatkozó üzenetek állítanak és elénk vetítenek, s?t egy ilyen esemény nagy lelki hasznunkra válhat.
A Kék Könyvben a Második Pünkösd cím?, 1996. május 26-i üzenetben ez áll: „Csodálatos és lelki t?znyelvek fogják megtisztítani minden ember szívét és lelkét. Isten világosságában fogják látni magukat, és át fogja járni ?ket az ? isteni igazságának éles t?re.”
A „Tüzes nyelvek” cím? 1995. június 4-i üzenet hasonlóan fogalmaz: „Tüzes nyelvek szállnak le mindannyiatokra…Megvilágít titeket ez az isteni fény, és meglátjátok magatokat az Isten igazságának és életszentségének tükrében. Olyan esemény lesz ez, mint egy ítélet kicsiben.”
Az evangéliumhoz kapcsolódva olvassuk el figyelmesen, mit mond a Sz?zanya a Kék Könyvben, a Jelenések Könyvét magyarázó egyik üzenetében (A vadállat száma:666, - 1989. június 17.): „Harcoljatok velem, kicsi fiaim, a koshoz hasonló vadállat, az egyházi élet belsejébe beszivárgott szabadk?m?vesség ellen, amely Krisztust és Egyházát akarja tönkretenni. Hogy ezt a célt elérje, új bálványt akar állítani, vagyis hamis krisztust és hamis egyházat. Az egyházi szabadk?m?vesség parancsokat és hatalmat kap a különböz? szabadk?m?ves páholyoktól és azon dolgozik, hogy titokban mindenkit rávegyen ezekkel a titkos szektákkal való együttm?ködésre…Az egyházi szabadk?m?vesség egyenesen azt szorgalmazza, hogy a vadállat tiszteletére szobrot állítsanak, és mindenkit kényszerít, hogy e szobrot imádja…Tehát Istent felcseréli egy hatalmas, er?s, uralkodó Bálvánnyal. Olyan bálvánnyal, amely halálba juttatja mindazokat, akik nem imádják a vadállat szobrát. Ez a hatalmas bálvány, amelyet azért alkottak, hogy mindenki imádja és szolgálja, a hamis krisztus és a hamis egyház…Ebben a történelmi korszakban a szabadk?m?vesség az egyházi szabadk?m?vesség segítségével valóra akarja váltani feltett szándékát: bálványt akar alkotni és odaállítani Krisztus és az Egyház helyére…Így érkeztek el majd a megtisztulás, a nagy megpróbáltatás és hitehagyás csúcsára. A hitehagyás akkor már általános lesz, mert majdnem mindenki követi a hamis krisztust és a hamis egyházat. Akkor tárul ki a kapu, hogy megjelenjék az ember, illetve maga az Antikrisztus! Látjátok kedves fiaim, ezért kívántam megvilágosítani a Jelenések könyvének azokat a fejezeteit, amelyek a ti id?tökre vonatkoznak. Hogy felkészüljetek velem a nagy harc legfájdalmasabb és legdönt?bb szakaszára, ami égi Édesanyátok és a gonoszság felszabadult er?i közt dúl.”
Az Apokalipszis Könyvét az Egyház mind a mai napig nem igazán tudja értelmezni, biztonsággal mindösszesen annyit állít err?l a kánoni írásról, hogy kifejezi az Istenhez h? és az istenellenes er?k harcát a történelem folyamán. Vannak teológusok, akik ehhez még azt is hozzáteszik, hogy mindaz, amit a Jelenések Könyve leír, állandóan ismétl?d? jelenségek sorozata az emberi történelemben. Kissé sarkítva azt is mondhatnánk, hogy a jelenlegi hivatalos és félhivatalos álláspont szerint a Szentírásnak ez a könyve valójában semmit sem, vagy legalábbis semmi konkrétumot nem mond. Egyetlen konkrét állítása az, hogy az Istenhez h?ségesek végül elnyerik a gy?zelmi koszorút. Ez egy nagyon lényeges dolog, de ha csupán ennyi lenne a Jelenések Könyvének tényszer? mondanivalója, akkor semmi újat nem mondana a Szentírás többi iratához képest. Véleményem szerint, itt az ideje, hogy fölismerjük a Jelenések Könyvének valódi tartalmát, hiszen ez a könyv jórészt éppen hozzánk szól, a mai kor embereihez. A benne leírtak egészen biztosan konkrét, egyszeri történelmi eseményekre vonatkoznak, annak ellenére, hogy természetesen, mint minden fontos eseménynek, így ezeknek az eseményeknek is a bels? dinamikája fellelhet? más történésekben is.
Jómagam sosem tartoztam azok közé, akik olyasmiben is képesek „hinni”, amiben nem hisznek. Teljes meggy?z?déssel vallom, hogy Krisztus második eljövetele a küszöbön van. Ezt ugyanazzal a hittel vallom, mint a katolikus hitvallást. Ha pedig Krisztus már az ajtóban van, akkor el?tte be kell teljesednie mindannak, amit az Írás mond. (Nagy ostobaság lenne szemet hunyni az id?k jelei fölött, arra való hivatkozással, hogy a „világ végét” különböz? önjelölt próféták már sokszor megjövendölték.)
Megmondom ?szintén, féltem a papjainkat. Eszembe jut, hogyan fogadták Jézust els? eljövetelekor a hit hivatott ?rei. A semminek látszók, a peremre szorítottak, a halászok voltak azok, akik szívükbe tudták fogadni a Megváltót. S akiket azután Jézus emberhalászokká tett.
Milinszki M.
Kedves Timi,
A megosztott info sokak számára fontos lehet, köszi az érintettek nevében. Magam is ismerek olyanokat, akik hasonló problémával küzdöttek korábban.
Sajnos olyan példával is találkoztam "világi vonalon", ahol az egészségmánia, akár edzéskényszer mindenek felett áll, bálványként lebegve emberek szeme előtt, adott esetben a családot is háttérbe szorítva.
Szeretnék ajánlani mindenki irányába egy lelkigyakorlatos elmélkedést a cikk tartalmához kapcsolódóan (elnézést, ha külső linkek elhelyezése nem engedélyezett a portálon):
"Egészségmánia és testkultusz, mint valláspótlék" (Varga Laci atya, Kaposvár)
http://www.szentimreplebania.hu/?option=com_rokdownloads&view=file&Itemid=199&id=1394:2
Megköszönve, JóIsten áldást kívánva! Barna
Nem szabad ítélkeznünk a klérus fölött. Ezek az üzenetek annyira sokkolóak, hogy aki nem foglalkozott behatóbban a témával már egy jó ideje, annak első, természetes reagálása az elutasítás. Más dolog, hogy ismerek olyat, aki – legalább is az ír látnoknő üzeneteit – elolvasta, mégis azt állítja, hogy ezek nem lehetnek isteni eredetűek („ilyet én is tudnék írni”). Szóval, ha már alapból nem ismeri fel valaki a Jó Pásztor hangját, akkor kell ám ehhez a megkülönböztetés adománya is. És ennek kérését a Szentlélektől több helyen ajánlja maga az Üzenet. (Már ez önmagában hitelessé teszi számomra a NF-üzeneteket.)
Időnként azért elcsodálkozom, miket ki nem találnak, hogy rábizonyítsák az ellenkezőjét. Pl., hogy Isten nem ismételgeti a tennivalókat - ez az üzenet pedig többször elmond egyes dolgokat. Hát, aki ismeri a medjugorjei üzeneteket, alapból megcáfolhatja ezt is. Ott ugyanis minden hónapban elhangzik a Szűzanya szájából: imádkozzatok, böjtöljetek. De valószínűleg a Bibliában is találunk hasonló "ismételgetéseket", szép számmal. (Hát nem ismételgeti egy jó szülő is a gyerekének a tudnivalókat, akárhányszor is?)
Kár, hogy az elfogadó papokat nem ismerhetjük meg, ez pedig nagy segítség lenne (de talán kell ez a kis magányból fakadó szenvedés nekünk, engesztelésül?). De azt remélem, hogy majd, ha megtörténik az irgalmasság nagy eseménye, nyilvánvalóvá válhat, ki hová tartozik – a földalatti egyházhoz való csatlakozás szempontjából.
(Egyébként egyik honlapon megjelent a napokban egy papi írás a NF mellett, kár, hogy ez a pap sem magyar. De legalább pap!)
Imádkozzunk sokat a papokért.
