Üdv!
Pár napja olvastam a Szentatya egy hétköznapi prédikációját a Vatikáni Rádió magyar honlapján, miszerint ma sokkal nagyobb keresztényüldözések vannak MA, mint az első időkben voltak. Elgondolkodtató valóban...
Kedves Flagellius,
Az általam ismert katolikus karizmatikusok, közösségek nem felejtenek el katolikusok lenni, ..., ők azt tűzték ki célul, hogy nem csak szavakba formálják katolikus, keresztény hitüket, hanem tettekre váltják azokat, küldetésként tekintve Jézus ezen irányú szavaira, beengedve életükbe a Szentlelket és annak vezetését. Számomra ez a Jézus követés hitelesség irányának megerősítését jelenti.
Ők tökéletes katolikusok, tökéletes keresztények, hibátlan emberek lennének(?) ... messze nem mondható el róluk, ami viszont jellemzően igaz rájuk, az a törekvés, törekvés az életszentség irányába.
Milyen kereszténynek, katolikusnak lenni, akár katolikus karizmatikusnak, hogyan kell tekintenünk kereszténységünkre? Ezen kérdésre válaszul pl. Varga Laci atya (Kaposvár) Szentlélek szemináriumának előadás sorozatát ajánlanám. Nagyon(!) tanulságos és építő mindenki számára, legyen az keresztény, ateista vagy bármilyen vallású (gyöngyszem a sorozat).
(első elmélkedés: "Szentlélek szeminárium induló alkalom":
http://www.szentimreplebania.hu/index.php?option=com_rokdownloads&view=folder&Itemid=210)
Minden jót kívánva, Barna
„Egy biztos, a magyarországi ökumenikus elhivatottságú katolikus közösségek tökéletesen beágyazódnak a katolikus egyházba és nem céljuk eltérni a katolikus tanításoktól.”
Vigyázni kell ám a szóhasználatra, hiszen az elszólások gyakran a legmélyebb igazságokra derítenek fényt! Mi ágyazódhat be valahova?! A gazadatestbe kívülről jövő alany. Pl. a fenomenológusok beágyazódása a Katolikus Egyház számára egyik legnagyobb csapást okozták, már „belülről”!
A mai napi evangéliuma hozzánk (is) szól:
Jézus így tanított az utolsó vacsorán: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!” [Jn 15,12-17]
OK. félretéve a gúnyoros hangnemet. Lásd a részletes magyarázatot. Az Alfa-kurzust maga Gyula említi a Munkanaplóban." Csütörtökön beszélek az Alfa-kurzuson Isten gyógyító szeretetéről."
Mi a katolikus és mi nem.
Manapság egy új jelenséggel van dolgunk, és ezt még sok pap nem ismerete fel, vagy felismerte és önként állt az irányzat mögé. Ez az ún. ökumenista katolicizmus.
Egyházunkat jelenleg belülről akarják a legjobban lerombolni, úgy, hogy szinkretista nézetekkel tesznek hozzá a katolikus tanításokhoz.
Lásd a Németországi ökumenista katolicizmust. Ott már sok katolikus teológus nem hisz a pokol létezésében.
A megváltásról is "más" nézeteket vallanak.
Létrehoztak egy nagy káoszt az egyházban.
Szép hangzatos dolog az ökummenizmus, hogy legyünk mindannyian egyek, és ezt tudatosan dolgozták ki. Egységes világvallás elérése a cél, a hagyományos katolikus értékrend ennek útjába áll.
Aki még ezt képviseli az nem tolleráns, nem akarja, hogy az összes ember üdvözüljön.
De vegyük észre, hogy ezzel a jó Istent kritizálja, mert Ő indította el ezt a lavinát azzal, hogy létrehozta a poklot.
Ha vatikán igazságtalan, hogy nem áldoztatja meg és nem oldozza fel a bűnben megrögzötteket, mert úgy-e ezt kritizálta Gyula, és még sokan mások, akkor a pápa és a papok az oka annak, hogy a pokolba oly sokan vannak.
Csak ezt nem ilyen világosan írták le.
Hogy szeretet földje megvalósuljon miért nem imádkozzunk az örödög megtéréséért?
Ez nonszensz. Vegyük már észre a csúsztatásokat!
Vegyük már észre azt, hogy Jézus mindenkit megváltott, de ezet a megváltást nem mindenki akarja elfogadni!
Kedves Mindnyájan!
Ezt a honlapot állítólag a „karizmatikus” katolikusoknak a Szűzanya tiszteletében is élen járó egészséges ága működteti. (Csak zárójelben: sajnos sok „katolikus” karizmatikus szinte elhatárolódik a Szűzanyától, mintha a Szentlélektől jövő kegyelmek mindenikének kiosztója nem a Szűzanya volna!?) A honlapot látogatók többsége is minden bizonnyal a „karizmatikus” katolikusok közül kerül ki. Így érthetetlen, hogy éppen a megkülönböztetés karizmáját nem gyakorolják, amely szerint nyilvánvalóan a bűnben levőt szeretni kell, de nem a bűnt, hanem segítve a bűnben levőt a bűnnek ellentmondani.
Ismerek olyan karizmatikus közösséget, amelyben a Szűzanya Medugorjé-i üzenetei szerint élnek, és számos imamaghallgatás között a másodházasságúak megtérésére is vannak szép példák. Nyilván nem könnyű mély emberi kapcsolatokat feladni, azonban előbb-utóbb mindenkinek el kell döntenie, hogy Istennek, vagy az embernek engedelmeskedik-e. Az ördög sokmindent próbál lehetetlennek feltüntetni, holott Istennek az evilági emberi kapcsolatok „átváltoztatására” is van hatalma. Halálos ellenségeket is az őszinte kiengesztelődésre képes vezetni, hogyne változtathatná például erényes keresztény testvéri kapcsolattá a „másodházasságúak” kapcsolatát, de nem úgy, hogy igazolja a bűnt, hanem kegyelmével segíti a szent döntés(ek) meghozásában és az életszentségre törekvésben.
Tehát súlyosan csúsztatás, sőt, egyenesen a Katolikus Egyház rágalmazása, hogy bárkit kirekesztene a szentségekkel járó kegyelmekből. Egyesek maguk is megtévedt lelkekként hamis „szeretettel” álreménységben tartanak más lelkeket, mintha a házasságtörés igazolása volna az erény, nem a házasságtörésből történő megtérés elősegítése!? Kinek nem világos, hogy az Egyház nem rekeszti ki a gyónás(feloldozás)-áldozás szentségeiből az elvált újraházasodottat, hanem saját magát rekeszti ki aki ragaszkodik a házasságtörés állapotához, ahelyett, hogy a helyes út mellett döntene, ennek gyümölcseként pedig a szentségekhez is járulhatna.
Persze, vannak ám olyan „katolikus” karizmatikusok is (talán éppen a többség?!) akik nagy robajú „tűzzel” evangelizálnak, valamiféle rózsaszín „szeretetfelhőben” ölelkeznek, imádkoznak „szabadulásért”, szoros köteléket ápolnak a pünkösdistákkal, sőt az Izrael-imádó Németh Sándor szektájával, csak éppen elfelejtenek katolikusoknak lenni…
Kedves Barnan!
Köszönöm a segítségedet! Jobban összefoglaltad a dolgokat, mint én tudtam volna!
Kedves Mackó papa!
Én egy öreg, fafejű katolikus vagyok, aki szolgálatának középpontjába is a katolikus szentségeket állítja - ezt vagy elhiszed nekem, vagy nem, nem tudom ennél jobban igazolni magam. Ha nem hiszed, járj utána - mint ahogy az Alfa-kurzusokkal kapcsolatos kritikád előtt is jó lett volna, ha kicsit tájékozódsz.
Nem tudok minden mondatom mellé egy "de én római katolikus vagyok" irányjelzőt tenni - ezt utoljára a kommunisták kívánták meg szerzőiktől, ahol a párttitkárnak kellett a pozitív főhősnek lenni és legalább néhány Marx- és Lenin idézetet illett beleírni...
Nos, én hűséges vagyok és engedelmes - vagy legalábbis törekszem rá, gyarló emberként -, de a gondolkodás jogár fenntartom. Véleményem lehet, pláne, hogy itt olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek és ezt most utoljára írom ide - NEM HITIGAZSÁGOK, hanem egyházfegyelmi szabályok és szabad megvitatás tárgya.
Én most is azt vallom, hogy ha a gyilkosnak meg lehet bocsátani, a rablónak is - akkor az elváltnak is. (Vagy inkább ölje meg a féjét a szerencsétlen asszony, mert akkor visszafogadjuk, de ha elmenekül, akkor az megbocsáthatatlan...)
Én nem lázítok az egyházam ellen, de azt se gondolom, hogy a római katolikus egyház már olyan tökéletes, hogy azon nincs mit javítani - hála Istennek, vezetőink se így gondolják, különben nem lenne már se zsinat, se szinódus...
Abban az ökumenében pedig hiszek, amely a közös imán és közös szereteten alapszik, és amelyik vallja a alapvető keresztény hitigazságokat. (És ahol én római katolikusként vagyok jelen és bármikor kész vagyok hitet tenni erről.) Mert hát csak egy mennyország van és mindannyian nagyon fogunk csodálkozni, ki mindenki van ott - vagy épp nincs...)
Imával és szeretettel: Gyula
Kedves Mackó,
- "Az Alfa-kurzust maga Gyula említi a Munkanaplóban. Csütörtökön beszélek az Alfa-kurzuson Isten gyógyító szeretetéről."
Jómagam is elolvastam, sőt érdemes megtekinteni a "Szeretet földje missziós ajánlatok a 2013. évre" programjait is. A programok között: Szentlélek-szeminárium, Alpha-kurzus – általában egy-egy előadás és imaszolgálat vállalása.
Ezen mondatokból számomra nem a szervezés, hanem az előadói, tanítói, közbenjárói részvállalások köszönnek vissza. Ugyanakkor lássuk be, teljesen mindegy, hogy valaki vendégelőadó egy kurzuson vagy annak szervezője (ha valakit ezen téma érdekel, konkrétan Gyulának címezve azt fel lehet tenni kérdésként), mind a két irány ugyanúgy elköteleződést feltételez, így a fő kérdés az, hogy maga a kurzus milyen célokkal, lelkülettel rendelkezik, mennyiben egyeztethető össze az katolikus tanításainkkal. Erről viszont katolikus egyházunk kifejtette véleményét.
- "Mi a katolikus és mi nem. Ökumenista katolicizmus. - Sok katolikus teológus nem hisz a pokol létezésében."
Ez nem az ökumenizmus következménye (mint ahogy az sem, hogy mely katolikus teológusok, papok hisznek a sátán létezésében és melyek nem). Ezen kérdés eldöntéséhez elegendő megnézni más felekezetek tanításait, kideríthető, hogy hol tanítják a pokol, ... létezését és hol nem. Egy biztos, a magyarországi ökumenikus elhivatottságú katolikus közösségek tökéletesen beágyazódnak a katolikus egyházba és nem céljuk eltérni a katolikus tanításoktól.
(Ha autentikus véleményekre, meglátásokra vagyunk kíváncsiak ezen irányokba, pl. Kunszabó Zoltán állandó diakónussal érdemes felvenni a kapcsolatot (Új Jeruzsálem katolikus közösség egyik alapítója és vezetője), aki korábban meghívást kapott a vatikáni új evangelizációról zajló püspöki szinódusra, ahol missziós gondolatairól, tapasztalatairól beszélhetett a Szentatya jelenlétében). Kunszabó Zoltánék Alpha-kurzusokat is tartanak.)
Teljesen egyetértek abban, hogy nem szabad feladnunk katolikus értékeinket (lásd akár az eucharisztia vagy akár szentségeink szerepét, jelentőségét, dogmáinkat, Szűzanya szerepét ...). Látnunk kell azt is, bizonyos kérdésekben katolikusok között is lehetnek véleménykülönbségek (ahogyan voltak különbözőségek az apostolok és az ősegyház tagjai között is), de ez még nem jelenti azt, hogy ne tartoznánk ugyanazon felekezethez és ne lennének céljaink közösek. Ezen helyzetek (egyébként) jó lehetőségek arra, hogy ne csak szavakban, de tettekben is gyakoroljuk elköteleződésünket a keresztény tanítások irányába.
Katolikus értékeinket megbecsülve, azokra vigyázva, nem feladva őket, kétféle módon tekinthetünk más felekezetbéli testvéreinkre. Elsőbbséget adhatunk a különbözőségeknek és elhatárolódhatunk tőlük (mint, ahogyan sokan közülük határozottan elhatárolódnak tőlünk is, rögtön ördögöt és bálványokat kiáltván - megemlítve azt is, vannak, akik elismerik egyes értékeinket, tiszteletben tartva a különbözőségeket) illetve elsődlegesen tekinthetünk arra is sokuk irányába, ami összeköt és közös bennünk: Krisztus nem oszlott részekre, mindannyiunkért Őt feszítették meg és az Ő nevében lettünk megkeresztelve. Jómagam azt látom, másoknak van mit tanulni tőlünk, ugyanakkor azt is látom, vannak olyan dolgok, amiben mi is tanulhatunk egyes felekezetbéli testvéreinktől (akár sokszor langyos kereszténységünkre gondolva).
Minden jót kívánva! Barna
Mivel Sipos Gyula is tart Alfa-kurzust, ezért egy kicsit utána néztem ennek.
Kedves katolikusok. Az Alfa-kurzus anglikán alapítású, célja, hogy "közelebb hozza" egymáshoz a protestánsokat és katolikusokat.
Vagyis összemos mindent.
Így nem kell csodálkozni azon, hogy Gyula ilyen nézeteket vall. Az a helyzet, hogy egyáltalán nem katolikus, ez inkább tatozik az ökumenizmusmoshoz, vagyis ahogy Flagellius helyesen fogalmazott a vallási szinkretizmushoz, mint a katolikus egyházhoz.
Tehát kedves katolikusok, akik olvassátok ezt a honlapot. Vigyázat, mert ez egy alatomos "szekta", és sok katolikust eltérithet hitétől, mert hát ki ne szeretne meggyógyulni?
Olyan jó, ha nem nincs bűnünk úgyebár, és nem létezik pokol, hiszen a poklot a katolikus egyház találta ki.
Csak hát a hagyományos katolikus értékrendet képviselők úgy tűnik "ellenségei" ennek a nagy összeölelkezésnek, és a római pápa is hamis pápa, mert hát nem akarja feloldozni az elváltakat és újraházasodtakat.
Csak hát elsőre a gyanútlan látogató nem fog gyanút, mert Eukarisztikus kongreszust hírdetünk, na meg szentségimádás után szervezzük az Alfa-kurzust.
Nagyon ravasz!
Mackó papa
Nem találtam arra vonatkozóan információkat a honlapon, hogy Gyula nem kevés szolgálata, tettekre(!) épülő hite mellett még Alfa-kurzusok szervezésére is jutna ideje (sajnos). Arra viszont igen, hogy mások által szervezett alkalmak során vendégelőadóként beszél(t) JóIsten szeretetéről, így gyógyító szeretetéről is.
A katolikus Alpha-kurzusokról: 63 országban folyik katolikus Alpha tanfolyam, ahol a francia püspöki kar "Nihil Obstat" engedéllyel látta el az alkalmazott segédanyagokat. Az Alpha-kurzus bevezetés a keresztény hitbe, részben azok számára, akik nem járnak/jártak templomba, amely számukra Jézus Krisztussal való megismerkedést, találkozást tűzte ki célul, misszióként. Emlékezzünk II. János Pál szavaira: "Úgy érzem elérkezett a pillanat, hogy az egyház minden energiáját az új evangelizációra fordítsuk."
Az Alpha-kurzust eredetileg az anglikán Nicky Gumbel plébános dolgozta ki. A katolikus kurzusokon a tanítások a katolikus egyház tanításai szerint történnek. Anno "Erdő Péter bíboros a főegyházmegye pasztorális programjában hívta fel ezen lehetőségre a figyelmet, a hit évében alkalmazható missziós módszerek között." Sok helyütt tartanak katolikus Alpha kurzusokat hazánkban is, plébániákon is. A katolikusok számára adaptált missziós út "olyannyira nem katolikus", hogy papok, lelkészek számára is tartanak és tartottak előadásokat, fórumokat a témában. Összességében (,különböző irányokban) körülbelül 160 országban, közel 15 millióan végezték el ezen tanfolyamokat. További katolikus meglátásokat, beszámolókat, véleményeket a katolikus portálokon találhatunk: ujember.hu, magyarkurir.hu, karizmatikus.hu (katolikus hitvédelem és megújulás oldalán), ...
Más aktualitás. 2013. április hónap Élet igéje: "Testvérek, ne panaszkodjatok egymásra…" (Jak 5,9)
"...már az apostolok idejében is észre lehetett venni azt, amit ma is látunk közösségeinkben: hitünket élve gyakran nem azok a legnagyobb nehézségek, amelyek kívülről, azaz a világból érkeznek, hanem azok, amelyek belülről származnak, bizonyos helyzetekből és a testvérek viselkedéséből ...
...a súlyos vagy kevésbé súlyos ellentmondások és következetlenségek abból fakadnak, hogy nem mindig világos a hitünk, és még nagyon tökéletlen bennünk a szeretet az Isten és a felebarát iránt. A keresztény első reakciója mégsem lehet türelmetlenség vagy könyörtelen ítélet, hanem csak az, amit Jézus tanít. Ő türelmes várakozást, megértést és irgalmat kér, ami segíti kifejlődni a belénk vetett jó magját, ahogy ezt a konkolyról szóló példabeszédében is magyarázza.
Hogyan éljük tehát e hónap igéjét?
Ahelyett, hogy zúgolódnánk vagy ítélkeznénk – ahogy kísértésünk támadhat rá –, türelmesnek és megértőnek kell maradnunk, és csak ezt követően igazíthatjuk ki egymást, amennyire lehetséges. Azzal pedig mindenképp a kereszténységről teszünk tanúságot, ha az esetleges szeretetlenségre és az odaadás hiányára a mi nagyobb szeretetünkkel és odaadásunkkal válaszolunk."
Elnézést, "Nihil Obstat":
- nihil obstat (lat. "semmi akadálya"): illetékes egyházi szakértő ítélete kéziratról, mely szerint a mű tartalma összhangban van az Egyház hivatalos tanításával, ezért nincs akadálya a kiadásának. [Magyar Katolikus Lexikon]
Pontosítom magamat. "Az Alpha kurzusban a kereszténység alapgondolatait gyűjtötték össze, azokat, amelyekben minden keresztény felekezet egyetért. Magyarországon a kurzus fővédnöke katolikus egyházunk, ahol szinte mindegyik keresztény felekezet örömmel használja az anyagot."
