A kijevi Szent Szófia-székesegyház is károkat szenvedett egy orosz légitámadás következtében
Hét ember lelte halálát és tizenhárom sebesült meg a június 10-én, kedden Kijevet és Odesszát ért minden eddiginél nagyobb, öt órán át tartó orosz dróntámadás következtében, amely megrongálta a történelmi Szent Szófia-székesegyházat is.
Június 10-én Oroszország közel 500 drónt és 20 rakétát lőtt ki, elsősorban Közép- és Nyugat-Ukrajna területére. Az ukrajnai kulturális miniszter, Mikola Sztanyiszlavovics Tocsickij elmondta, hogy egy robbanás megrongálta a székesegyház főapszisának párkányzatát. Az UNESCO-világörökség részét képező székesegyház minden keresztény, katolikus és ortodox hívő – akik az ősi Ruszhoz kötik történelmi gyökereiket – anyaszentegyházaként szolgál.
I. Vlagyimir, a Kijevi Rusz nagyfejedelme a 10. században fogadta el a bizánci rítusú kereszténységet és vette fel a keresztséget. A székesegyház építése a 11. században kezdődött.
A június 10-ei „intenzív dróntámadás – a legnagyobb dróntámadás a háborúban – Ukrajna szívét érte: a Szent Szófia-székesegyházat – mondta Borys Gudziak metropolita, a Philadelphiai Ukrajnai Görögkatolikus Főegyházmegye érseke. – Ez a szent hely ezer éven át kiállta a megszállásokat és a kommunista üldöztetést. Mint a párizsi Notre-Dame, a római Szent Péter-bazilika, a mexikóvárosi Guadalupei Miasszonyunk-bazilika vagy a New York-i Szent Patrik-székesegyház, a Szent Szófia egyedülálló lelki szimbolikát és erkölcsi jelentőséget hordoz az egész nemzet számára.”
„Oroszország Ukrajna elleni inváziója és könyörtelen napi bombázása semmit és senkit sem kímél” – mondta az érsek, hangsúlyozva az ártatlan civilek legyilkolását. Több mint négyezer iskola, közel ezerhatszáz egészségügyi létesítmény és 236 ezer lakóépület sérült vagy semmisült meg ebben a háborúban.
Mióta 2022 februárjában elkezdődött a háború, a CNEWA (Catholic Near East Welfare Association – Katolikus Közel-keleti Népjóléti Egyesület) ukrajnai egyházi csoportokkal – köztük az ukrán görögkatolikus egyházzal, az ukrajnai karitászszervezettel, az Ukrán Katolikus Egyetemmel és vallási közösségekkel – együttműködve több mint 3,5 millió dollár értékben nyújtott élelmiszert, orvosi ellátást, menedéket és pszichológiai támogatást.
A metropolita arra kéri „azokat, aki átérzik [a helyzet súlyosságát]”, hogy imádkozzanak „egy igazságos, tartós békéért”, amely „garantálja az ártatlan emberek biztonságát, templomaik, identitásuk, életmódjuk védelmét, valamint a több tízezer elrabolt gyermek visszatérését”.
Vadim Kirilenko, az egyházi komplexum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a székesegyházat megvizsgálják és helyreállítják. Mint mondta, ez volt az első alkalom, hogy a katedrális megrongálódott a 2022-ben kezdődött orosz invázió során. Az UNESCO 2023-ban az orosz offenzíva fenyegetése miatt felvette a székesegyházat a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.
Az UNESCO szerint a székesegyház „megőrizte ősi belső tereit, a 11. századi mozaikok és freskók gyűjteménye pedig egyedülálló az eredeti állapotának sértetlensége miatt”.
Az X közösségi oldalon egy médiabejegyzés Odesszáról tett közzé friss képeket, és azt írta, hogy egy szülészeti kórház és egy lakóépület rongálódott meg a városban.
Az Egyházak és Vallási Szervezetek Összukrán Tanácsa is közleményt adott ki, amelyben elítélik a székesegyházat ért támadást, és felhívást intéznek „az egész civilizált világhoz, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az Orosz Föderáció által elkövetett barbárság megállítására: rakétákat és drónokat lő ki ősi szentélyekre és templomokra, valamint keresztény és más vallási vezetőket üldöz és fog el hitük és meggyőződésük miatt”.
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború „kezdete óta 670 templomot és imaházat tettek tönkre vagy romboltak le – írta a tanács. – Az orosz megszállók hatvan egyházi személyt gyilkoltak meg, akik különböző egyházakhoz és vallási szervezetekhez tartoztak. Számos papot és lelkészt tartóztattak le törvénytelenül és zártak be orosz börtönökbe.”
„Az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken folytatódik a súlyos vallási üldözés, beleértve a különböző felekezetekhez tartozó papok illegális letartóztatását és fogva tartását. Az orosz megszállók istentiszteleti épületeket koboznak el katonai vagy adminisztratív célokra, a templomokat és imaházakat bezárják, a vallási életet pedig teljes ellenőrzés alá vonják, és annak irányvonalát a megszállás fenntartása érdekében határozzák meg” – áll a nyilatkozatban. A tanács megismételte a nemzetközi közösség képviselőihez intézett felhívását, amelyben „felszólítja őket, hogy haladéktalanul alkalmazzanak minden lehetséges eszközt az orosz kormányra való nyomásgyakorlás érdekében, hogy véget vessenek az ukrán városok, köztük Kijev elleni bűnös bombázásoknak”.
Forrás: Vatican News/Barb Fraze – CNEWA; AgenSir
Magyar Kurír
(hj)
