Ferenc pápa: A békéhez sokkal több bátorság kell, mint a háborúhoz

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2024. június 10. hétfő

Június 9-én a Szentatya a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal imádkozta el az Úrangyala Mária-imát az Apostoli Palota ablakából. A vasárnapi evangélium alapján Jézus szabadságáról elmélkedett. Ahogyan Jézus szabad volt a vagyon, a hírnév, az élvezetek és az elismerés hajszolásától, úgy kell a Jézus-követőknek is szabadnak lenniük és ingyenesen szolgálniuk másokat. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot!

A mai liturgia evangéliuma (vö. Mk 3,20–35) arról szól, hogy Jézus, miután megkezdte nyilvános szolgálatát, kettős reakcióval szembesül: a rokonaiéval, akik aggódtak, és attól tartottak, hogy kissé elment az esze, és a vallási vezetőkével, akik azzal vádolták, hogy cselekvésében a gonosz lélek irányítja. A valóságban

Jézus a Szentlélek erejével tanított és gyógyította a betegeket. S éppen a Lélek tette őt istenien szabaddá, vagyis képessé arra, hogy mérték és feltétel nélkül szeressen és szolgáljon. Jézus szabad.

Álljunk meg egy kicsit, és szemléljük Jézus szabadságát.

Jézus szabad volt a vagyonnal szemben: ezért elhagyta faluja, Názáret biztonságát, hogy szegény és bizonytalansággal teli életet éljen (vö. Mt 6,25–34). Ingyen gyógyította a betegeket és mindenkit, aki segítséget kért tőle, anélkül, hogy bármit is kért volna cserébe (vö. Mt 10,8). Ez Jézus szolgálatának ingyenessége. Ez minden szolgálat ingyenessége is.

Szabad volt a hatalommal szemben: ugyanis, bár sokakat hívott követésére, soha senkit nem kényszerített rá, és sosem kereste a hatalmasok támogatását, hanem mindig az utolsók oldalára állt, és tanítványait is arra tanította, hogy hozzá hasonlóan cselekedjenek (vö. Lk 22,25–27).

Végül Jézus szabad volt a hírnévre és elismerésre való törekvéssel szemben, s ezért sosem mondott le az igazság kimondásáról, annak árán sem, hogy nem értik meg (vö. Mk 3,21), hogy népszerűtlenné válik, vagy akár a kereszten kell meghalnia; nem hagyta magát megfélemlíteni, sem megvásárolni, nem hagyta, hogy bármi vagy bárki megrontsa (vö. Mt 10,28).

Jézus szabad ember volt. Szabad a vagyonnal szemben, szabad a hatalommal szemben, szabad a hírnévre való törekvéssel szemben. Ez számunkra is fontos. Ha ugyanis engedjük, hogy az élvezetek, a hatalom, a pénz vagy az elismerés keresése határozzon meg bennünket, akkor ezek rabjaivá válunk.

Ha viszont hagyjuk, hogy Isten ingyenes szeretete betöltse és kitágítsa szívünket, és ha hagyjuk, hogy szabadon áradjon belőlünk, s egész valónkkal, félelem, számítás és feltételek nélkül visszaadjuk azt másoknak, akkor növekszünk a szabadságban, és a szabadság jó illatát árasztjuk magunk körül.

Megkérdezhetjük hát magunktól: én szabad ember vagyok-e? Vagy hagyom, hogy a pénz, a hatalom és a siker mítoszai foglyul ejtsenek, feláldozva ezek miatt a magam és mások nyugalmát és békéjét? A szabadság, az őszinteség és az önkéntesség friss levegőjét árasztom-e környezetemben, amelyben élek és dolgozom?

Szűz Mária segítsen bennünket, hogy úgy éljünk és szeressünk, ahogy Jézus tanított bennünket, Isten gyermekeinek szabadságában (vö. Róm 8,15.20–23)!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Holnapután a gázai humanitárius helyzetről nemzetközi konferenciát tartanak Jordániában, melyet a jordániai király, az egyiptomi elnök és az ENSZ főtitkára szervezett. Miközben köszönetet mondok nekik ezért a fontos kezdeményezésért,

bátorítom a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen, minden eszközzel segítse a háborútól sújtott gázai lakosságot. A humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a rászorulókhoz, senki se akadályozza meg!

Tegnap volt a tizedik évfordulója a békéért való fohászkodásnak a Vatikánban, amelyen részt vett az izraeli elnök, a néhai Simón Peresz és a palesztin elnök, Abu Mazen. Az a találkozó azt bizonyítja számunkra, hogy

a kézfogás lehetséges, és hogy a békéhez bátorság kell, sokkal több bátorság, mint a háborúhoz.

Ezért bátorítom a felek között folyamatban lévő tárgyalásokat, még ha nem is könnyűek, és remélem, hogy a palesztinok és az izraeliek érdekében azonnal elfogadják a javaslatokat a békére, a tűzszünetre minden fronton és a túszok szabadon bocsátására.

Ne feledkezzünk meg a meggyötört ukrán népről sem, mely a leginkább szenved és a legjobban vágyik a békére. Köszöntöm ezt a zászlót tartó ukrán csoportot. Közel vagyunk hozzátok! Békevágy tölt el benneteket. Ezért bátorítom mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek ara irányulnak, hogy a béke – nemzetközi segítséggel – minél hamarabb megvalósuljon. Ne feledkezzünk meg Mianmarról sem!

Köszöntelek benneteket, rómaiak és sok országból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a kijevi Szent II. János Pál Gimnázium tanárait – Slava Isusu Khrystu! [Dicsértessék a Jézus Krisztus!] –, akiket bátorítok nevelői küldetésükben ebben a nehéz és fájdalmas időszakban. Köszöntöm a spanyolországi Sigüenza-Guadalajara egyházmegye „Cardenal Cisneros” iskolájának tanárait és diákjait, valamint Assemini (Cagliari) híveit, a padovai „Giovanni Prati” iskola gyermekeit és a római Szent Iréneusz-plébánia fiataljait.

Ismételten üdvölzöm az énekeseket, akik a világ minden tájáról érkeztek Rómába, hogy részt vegyenek a Kórusok Negyedik Nemzetközi Találkozóján. Szeretteim, éneklésetekkel mindig megdicsőíthetitek Istent és továbbadhatjátok az evangélium örömét!

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak. Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: vatican.va

Magyar Kurír

You have no rights to post comments