Fal emberi csontokból a templomban
A belgiumi Gent városában hátborzongató leleteket találtak: a Szent Bávó-székesegyház látogatóközpontjának 2020-as előkészítésekor az épület alatt emberi csontokból épült falakat fedeztek fel.
A székesegyház új látogatóközpontjának építését megelőzően végzett feltárások során bukkantak rá a régészek a különös építményre – számolt be róla a The Brussels Times. A régészeti csapat szóvivője egyedülállónak nevezte a leletet.
A kilenc különálló fal főként emberi comb- és sípcsontokból készült, a hézagokat zúzott koponyákkal töltötték ki. A vizsgálatok alapján a szerkezet a 17–18. században épülhetett, de a csontok valószínűleg még 200 évvel korábbi, a 15. század második felében elhunyt emberek maradványai lehetnek.
A túlzsúfolt temetők kreatív megoldása
A régészek úgy vélik, a falak másodlagos nyughelyet biztosítottak azoknak a csontvázaknak, amelyek a régi temetőkben már nem fértek el.
Fontos volt azonban, hogy tiszteletben tartsák a vallási hiedelmet, miszerint a test feltámadása miatt a csontokat meg kell őrizni.
Az úgynevezett osszáriumok (csontkamrák) – megszüntetett sírokból származó, nagyobb mennyiségű, nem anatómiai rendben elhelyezett csontok gyűjtőhelyei – viszonylag gyakoriak. Ezek többnyire rendezetlen gödrök, amelyeket emberi csontokkal töltöttek meg. A gondosan megépített csontfalak azonban először fordultak elő Belgiumban.
Tömegsírból épített emlék
Bár feltételezhető, hogy teljes csontvázak szolgáltak az építmény alapanyagául, a kisebb, törékeny csontok – például bordák, csigolyák vagy gyermekcsontok – nem kerültek bele a végső szerkezetbe. Ennek több oka lehet: ezek talán túl sérülékenyek voltak az építkezéshez, de az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak nem vesződtek az ilyen apró csontok összegyűjtésével.
Feltűnően hiányoztak a falakból a kart alkotó csontok is, noha ezek elég erősek lettek volna ahhoz, hogy beépítsék őket. Ismeretlen okokból nem illettek bele a szerkezetbe – talán nem passzoltak a lábcsontokhoz, esetleg nem rendelkeztek a megfelelő spirituális jelentéssel – nyilatkozta Janiek De Gryse projektvezető a Live Science-nek.
A falak fölötti talajrétegben további, teljes emberi csontvázakat találtak, ami pedig arra utalt, hogy a csontfalak megépítése után egy újabb temetőt alakítottak ki ugyanazon a helyen.
A maradványokat az építkezés előrehaladtával a Genti Egyetem kutatóintézetébe szállították át. Így a falak nem válnak turisztikai látványossággá, de a felfedezés fontos betekintést nyújt abba, hogyan kezelték az emberek az elhunytak földi maradványait az elmúlt évszázadokban.
(divany.hu)
