Európát tartják rettegésben az orosz ügynökök
2024 májusában, egy vasárnap hajnalban titokzatos tűz ütött ki Varsó Bialoleka negyedében. A Marywilska 44 nevű bevásárlóközpont gyakorlatilag porig égett. Mintegy 1400 üzlet volt az óriási áruházban, amiket többnyire kis méretű családi vállalkozásokat működtető ázsiaiak (többségében vietnámiak) béreltek. Szerencsére senki sem sérült meg, mert Lengyelországban vasárnaponként boltzár van érvényben, és emiatt a bevásárlóközpontok is zárva tartanak.
Egy évvel később, idén május elején, Donald Tusk kormányfő bejelentette: Bizton állíthatjuk, hogy a varsói bevásárlóközpontot tavaly felégető tüzet szándékos gyújtogatás okozta, amit az orosz szolgálatok szerveztek meg. Mindegyik elkövetőt azonosítottuk, egy részüket letartóztattuk, de valamennyit el fogjuk kapni!
A rákövetkező napon Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta a BBC-nek, hogy „a bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy az oroszok lengyel állampolgárokat szerveztek be, méghozzá a Telegram segítségével, és busásan megfizették őket, hogy gyújtsák fel a bevásárlóközpontot”.
A varsói tűzeset az egyik jó példa a szürke zónában működő, szabadúszó beszervezettekkel végrehajtott felforgató tevékenységre. Németországban is hasonló történt, de ott a választási véghajrához időzítve hajtottak végre egy különös rongálássorozatot. 2024 februárjában a németországi parlamenti választások előtt több száz német ébredt arra, hogy éjszaka megrongálták az autóját.
A kipufogócsövekbe purhabot nyomtak, a szélvédőre pedig egy hatalmas poszter került, amelyen az akkori alkancellár, a zöldpárti Robert Habeck megválasztását követelték, a plakáton csak ennyi állt: „Legyél zöldebb!” Elsőre úgy tűnt, mintha túlfűtött pártaktivisták akciója lenne, azonban a rendőrségnek egészen más volt a véleménye. És nekik lett igazuk. Kiderült ugyanis, hogy az egész országra kiterjedő akcióhoz piti bűnözőket hajtott fel egy orosz ügynök. Az akciót a Viberen szervezte, majd ígéretéhez híven minden egyes megrongált és lefényképezett autó után 100 eurót adott az elkövetőknek – vallotta be egyikük később.
Tavaly nyáron egy csomag gyulladt meg a DHL csomagszállító lipcsei raktárában, aztán egy másik csomag kapott lángra Varsóban, később pedig egy Birminghamben. A nyomozás kiderítette, hogy minhármat egy férfi adta fel a litván fővárosban, Vilniusban. A csomagok állítólag kozmetikumokat, masszázspárnákat és szexuális játékszereket tartalmaztak, brit és lengyel címekre küldve. Kettő érkezés után robbant fel, a harmadik a lipcsei köztes állomáson, még szerencse, hogy nem a teherszállító gép fedélzetén.
Később voltak olyan meghiúsított kísérletek is, amikor ismeretlenek gyanús csomagok feladásával igyekeztek kipuhatolni egy jövőbeli levélbomba lehetséges szállítási útvonalát. A nyomozás azt derítette ki, hogy valamennyit az orosz katonai felderítés, a GRU szervezte, és alkalmazott hozzá „szabadúszókat”, akik applikáción keresztül kapták a megbízást.
Idén májusban a brit kormányfő, Keir Starmer két londoni ingatlanjánál történt gyújtogatás, és lángra kapott az általa használt autó is. Három embert vettek őrizetbe, köztük két ukránt és egy Ukrajnában született románt. Utóbbi egyébként Canterburyben a Christ Church Egyetem hallgatója volt, aki e mellett építkezéseken dolgozott és modellkedett.
Komoly bajban van az elhárítás
Képzeljük el, hány ezren lehetnek Angliában, Németországban, Lengyelországban, vagy éppen Litvániában, ha egy modellkedő, brit egyetemre járó diákot be tudtak szervezni az oroszok egy egyszeri akcióra. „A legfigyelemreméltóbb váltás, amit idén tapasztalhattunk, hogy az orosz állami szereplők ma már vásárolt proxykat használnak piszkos műveleteikhez, amelyeket harmadik országban hajtanak végre. Vagyis ma már államilag támogatott merényletekkel és szabotázstervekkel kell szembenéznünk Nyugat-Európában, beleértve Nagy-Britanniát is” – mondta még tavaly októberben az MI5, a brit titkosszolgálat főigazgatója, Ken McCallum.
Szakértők szerint ez a fajta szürkezónás hadviselés azért veszélyes, mert fenntartják az adott országban a veszély érzetét az emberekben, miközben a megbízó a háttérben marad és a chat másik végéről irányítja embereit, majd lenyomozhatatlanul eltűnik. A rendőrség számára azért kemény dió ennek feltörése, mert a szabad demokráciákban nem szokás folyamatosan figyelni mindenki minden egyes lépését, mint mondjuk teszik azt Kínában – írja összegzésében a Politico.
(index.hu)
