A véltnél is ősibbek egyes holt-tengeri tekercsek
Egy friss tanulmány alapján egy új mesterséges intelligencia (MI) modellel sikerült meghatározni bizonyos holt-tengeri tekercs korát – írja az IFLScience. A szakértők arra jutottak, hogy a kéziratok közül néhány jóval régebbi a vártnál, egy részüket pedig azok írhatták, akik a héber Bibliát állították össze.
A holt-tengeri tekercseket a 20. század közepén fedezték fel az akkori Ciszjordániában, az ősi zsidó szövegek rengeteget segítettek az Ószövetség fejlődésének megértésében. Az általános feltételezés szerint az iratok az i. e. 3. század és az i. sz. 1. század között készültek, dátum azonban egyik lapon sem szerepel.
Ilyen esetekben gyakran a kézirat stílusa és a más szövegekkel való összevetés segít meghatározni a kort. A probléma a tekercsek esetében az, hogy nem akadnak pontosan datált iratok a korból, Dr. Mladen Popović a Groningeni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint így ez a módszer sem alkalmazható.
Megoldást az Enoch nevű program kínált, ezt keltezett dokumentumok kézírási stílusával tanították be. A tesztek azt mutatták, hogy a modell rendkívül pontosan határozza meg a dokumentumok korát a kalligráfia alapján.
Ezt követően az MI-vel 135 darab tekercset vizsgáltak meg, a rendszer pedig képes volt datálni bizonyos iratokat.
Popović szerint így derült ki, hogy a vártnál több tekercs származik az i. e. 3. századból, sőt, néhány az i. e. 4. századból maradt fenn.
Egyes esetekben 50 vagy akár 100 évvel is ősibbek lehetnek a vártnál.
A felfedezés tükrében érdemes lehet átgondolni az alkotókkal kapcsolatos elképzeléseket. A legmeglepőbb eredmény, hogy a héber Bibliában is szereplő Dániel könyvéből és A prédikátor könyvéből származó két töredék feltehetően az i. e. 2. vagy 3. századból datálható. A szakértők feltételezése szerint ezeket a tekercseket az Ószövetség összeállítói írhatták.
(24.hu)
