Egyre több nyugdíjas dolgozik
Egy év alatt 5 ezerrel, 2024-re 125 ezerre emelkedett azoknak a 65–74 éveseknek a száma, akik munkát vállaltak – idézik a portálon a Központi Statisztikai Hivatal adatait. Hat évvel ezelőtt még csupán mintegy 75 ezer idős ember dolgozott a nyugdíj mellett. „Több oka is van annak, hogy sok nyugdíjas vállal munkát. A dolgozó idősek egyharmada megélhetési problémák, másik harmada a közösség miatt választja ezt a lehetőséget, a többiek pedig szeretnék elfoglalni magukat, és a munkavállalás növeli a fontosságérzetüket is” – magyarázta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese.
Megélhetési ok mindenek felett
Az, hogy sok nyugdíjas egzisztenciális okok miatt áll munkába, korántsem meglepő a járandóságok összegének tükrében.
A mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas közel 38 százaléka havi 180 ezer forintnál kisebb összegre számíthat, közülük 180 ezren pedig még 100 ezer forintot sem kapnak.
2025 januárjában az öregségi átlagnyugdíj 243 ezer forint volt. A Bankmonitor becslése szerint mintegy 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon. Ehhez képest a magát idősbarátnak mondó kormány nem ad júniusban nyugdíjkorrekciót, a korábban bejelentett rendszeres áfa-visszatérítés ígérete pedig egyszeri 30 ezer forintos utalvánnyá alakult.
„Nem vagyok hálás a 30 ezer forintért. Elfogadom, de ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne rá szükségünk” – dühöng egy nyugdíjas, aki 70 évesen még dolgozik. Havi 180 ezer forintos ellátásából nem tud megélni, ezért nyugdíjas-szövetkezeten keresztül vállal munkát. Korábban analitikus könyvelő volt, most takarít egy irodában. Jelenleg csak úgy jön ki egy hónapban, ha dolgozik heti 20 órát.
Azt a kormányzati szlogent, amely szerint garantálják a nyugdíjak reálértékének megőrzését, Katona Tamás volt KSH-elnök álságosnak nevezte. Szerinte ez egyrészt nincs így, másrészt a kormányzati kommunikációban azt is hozzá kellene tenni, hogy csak a reálérték megőrzését ígérik. A vegyes indexálásnak – a járulékok inflációhoz és a reálbér változásához igazított emelésének – megszüntetésével ugyanis a nyugdíjakat a legjobb esetben is befagyasztják a nyugdíjazáskori állapotban. Így a nyugdíjasok nem részesülhetnek a gazdasági teljesítmény növekedésének eredményeiből.
„Én azt sem tudom, hogy ezt a bődületes 140 ezer forintos nyugdíjamat mire költsem” – viccelődik Kálmán, aki az Északi Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül már két éve ismét dolgozik. Nem költ gyógyszerre, italra és cigarettára, de így sem jönne ki kizárólag a nyugdíjából. Szerinte nem az ő szégyene az, hogy időskorában is dolgoznia kell. Mint meséli, kezdetben csak néhány órás munkát vállalt, aztán egyre többet. Nem minden cég nyitott a visszafoglalkoztatásra, teszi hozzá, de Budapesten egyre több ilyen van.
(24.hu)
