Magyarországon gyakorlatilag megszűnhet a növénynemesítés
Sorra zárja be a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) működtető alapítvány a modellváltáskor rá bízott kutatóintézeteket, amellyel gyakorlatilag megszünteti a magyar növénynemesítést. Egyre nagyobb problémát jelent majd, ha nem nemesítenek olyan növényeket, amelyek kibírják az évről évre szárazabbá és melegebbé váló magyarországi időjárást. A szakemberek attól tartanak, a leépítés valódi motivációja az, hogy a kutatóintézetek területeit értékesíteni tudják.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a modellváltási hullám egy különleges képződménye, 2021 februárjában jött létre a Szent István Egyetem alapítványi fenntartásúvá alakításával. Több mint tíz felsőoktatási intézmény karait szippantotta be, az egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől, az Állatorvostudományi Egyetemen át, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemig. Így vannak campusai Budapest és Gödöllő mellett Keszthelyen, Gyöngyösön, Kaposváron is. Az összevonással az intézmény nemcsak Magyarország legnagyobb agrártudománnyal foglalkozó felsőoktatási intézménye lett, hanem hozzá kerültek a terület kulcsfontosságú kutatóintézetei is.
A Fazekas Sándor minisztersége idején 2014-ben létrehozott gödöllői székhelyű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) számos agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával jött létre. A MATE megalapításakor a NAIK-ot megszüntették, a kutatóintézetek pedig az egyetem kötelékébe kerültek, így az intézmény felelőssége lett a magyar állami nemesítés 80 százaléka a szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és szántóföldi fajták esetében.
Az egyetemet létrehozó 2020. évi CXLII. törvény megalkotásakor még tartalmazott egy paragrafust, amely arról szólt, hogy a MATE feladatai közé tartozik „a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelme”, a magyar nemesítésű fajták és úgynevezett tenyészanyagok (nemesítési kiinduló anyagok) védelme. Ez a paragrafus azonban végül kikerült a törvényből, ezzel megszűnt a MATE jogi felelőssége a kutatóintézetekben végzett több mint fél évszázados, költséges nemesítési feladatok ellátására, ugyanakkor az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata még mindig tartalmazza ezt.
Mindennek ellenére a MATE 2024 decemberében bezárta a 75 éves Fleischmann Rudolf Kompolti Kutatóintézetet, majd 2025-ben lakatot tett a 89 éve működő Iregszemcsei Állomásra, valamint februárban erre a sorsra jutott a MATE Karcagi Kutatóintézete is. (Erről névtelenséget kérő forrásaink azt mondták, hogy az intézetben dolgozó 50 szakemberből hármat vettek át az újonnan alapított központba, amelynek létrehozása csupán annak elleplezésére szolgál, hogy megszüntették a kutatóintézetet.)
A helyzetet ismerő, nevük elhallgatását kérő szakemberek tartanak tőle, hogy végül ez a sors vár majd a több mint 100 éve működő Gabonakutató Nonprofit Kft.-re is, ahol az egyetem idén beszüntette a repce, napraforgó, olajlen, szója és kukorica nemesítést. Míg egy évtizeddel ezelőtt még több mint 400-an dolgoztak a cégnél, mára ez a szám 100 főre csökkent. A bezárt kutatóintézetek és a Gabonakutató létszámcsökkenése következtében összesen több mint ezer munkavállaló vesztette el az állását. A területet ismerő szakemberek azt mondják, a forgatókönyv minden esetben hasonlóan alakult.
A MATE először nem ad elég forrást az adott kutatóintézet működéséhez, sőt, hektáronkénti bérleti díjat kér az intézetek által használt földekért. Mivel a kutatás és nemesítés jelentős anyagi forrásokat igényel, az elvonások hatására rövid időn belül csökken a kutatóintézet eredményessége, majd jön a kutatók és a létszám leépítése, végül a nemesítés megszüntetése anyagi indokokra hivatkozva.
A Népszavának megszólaló egyik szakember felfoghatatlannak nevezte a pusztítást, amit ezeknek a kutatóintézeteknek a bezárása vagy leépítése okoz, különös tekintettel arra, hogy az ország vezetése állandóan fennen hirdeti a szuverenitás igényét.
Úgy véli, a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatottá válik a külföldi multinacionális cégek fajtáinak, ha az innovációt ilyen módon megszüntetik ezen a területen.
A klímaváltozás ugyanis minden országban másként érinti a mezőgazdaságot, a rendkívüli aszállyal sújtott 2022-ben például Magyarországon egy külföldi cég vezető napraforgó fajtái több tízezer hektáron egyáltalán nem produkáltak termést, mert korábban nem vizsgálták, hogy hogyan tűrik a magyar viszonyokat. De nem csak a szántóföldi növények nemesítését építik le, hanem a szőlő- és gyümölcs kutatást is. Márpedig a szakértők szerint az idei év fagyos tavasza megmutatta, hogy igenis szükséges a szőlő- és gyümölcs-nemesítést folytatni sőt, fokozni ahhoz, hogy a hazai viszonyokhoz alkalmazkodó fajták megteremjenek.
A nyugati országokban a gazdák csak akkor vetnek külföldi fajtát, ha hazait éppen nem lehet kapni. Ehhez képest Magyarországon a kormány agrárpolitikája kifejezetten „helyzetbe hozza” a külföldi multinacionális cégeket, pedig a magyar nemesítésű fajtákból előállított szaporítóanyagok 15-20 százalékkal kevesebbe kerülnek, mint a külföldiek. A magyar fajtákat keresnék a gazdák, de forrásaink szerint ezek már idén ősztől csak korlátozottan fognak rendelkezésre állni, így kénytelenek lesznek a drágább, külföldi fajtákat vásárolni. Így különösen a kis- és közepes területeket művelő gazdák kerülnek még nehezebb helyzetbe, akik az elmúlt években erőforrásaik végére értek, anyagilag kimerültek – véli egy szakember, aki a szerint a MATE elárulta a gazdákat a kutatóintézetek leépítésével. Úgy gondolja, a magyar növénynemesítés megőrzése nem követelne nagy befektetést, mivel a kutatóintézetek mindig is önfenntartók voltak, csupán hagyni kellene őket működni. Érthetetlennek tartja, hogy az egyetem miért számolja fel a magyar vetőmag-nemesítést, mikor a meglévő szellemi, tudományos háttér és technika mellett az anyagi források is rendelkezésre állnak.
Az egyetem alapítványa összesen körülbelül 200, állami elismerésben részesített vetőmagfajtát kapott hasznosításra a megalapításakor. Minden egyes fajta értéke eltérő a befektetett munka, a költségek valamint a jellemzően kalászos fajtákra bejegyzett szabadalom alapján. A MATE által megbízott külsős szakértő, forrásaink szerint a valósnál jóval alacsonyabb összegben határozta meg ezek árát, ezzel a „leértékeléssel” vélhetően degradálni akarták a fajták összértékét, ami azonban mesterségesen lenyomott áron is négymilliárd forintra rúg.
Ezen kívül a kutatóintézetek tenyészkertjeiben található úgynevezett fajtajelöltek összértéke a magyar mezőgazdaság számára felbecsülhetetlen, a nyilatkozó szakember szerint, ha forintosítani kell, meghaladhatja az egymilliárd forintot. „Ezt az egymilliárdot kidobták az ablakon, amikor megszüntették a kutatóintézetekben a nemesítést. Kérdés, hogy kit terhel annak a felelőssége, hogy felszámolnak, elherdálnak egy ekkora közvagyont, nemzeti értéket?” – teszi fel a kérdést.
A MATE-t fenntartó alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke a Bonafarm élelmiszeripari cégcsoportot is magáénak tudó Csányi Sándor – létrehozásakor körülbelül tízezer hektár termőföld tulajdonjogát kapta meg a kutatóintézetekkel együtt. A kutatóintézetek bezárásával párhuzamosan 2024. január 1-én létrehozták a MATE Agrárcsoport Kft.-t, amely az egyetem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalatait rendezte egy cégcsoportba. (Ennek lett egyik leányvállalata a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. is.) Ettől kezdve a nagy egybefüggő területük és kiváló adottságaik miatt rendkívül értékes földek – mint például a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területe ‒ külön vagy akár egyben eladhatóvá váltak. A Népszavának nyilatkozó szakemberek attól tartanak, a kutatóintézetek leépítésének valódi motivációja az, hogy ezeket a területeket értékesíteni tudják.
(F. Szabó Kata, nepszava.hu)
