Vallási reneszánsz és válság egyszerre?
A közelmúltban több olyan kutatás is napvilágot látott, ami arra jutott, hogy bizony a Z-generáció tagjai - az 1995 és 2010 között született emberek - körében egyfajta vallási reneszánsz figyelhető meg, pláne a férfiaknál. Azonban a hangzatos szalagcímek ellenére az igazság jóval összetettebbnek tűnik, és nem is biztos, hogy a Z-generáció tagjai közül annyival többen gyakorolnák a hitüket, hogy az alapján már tényleges felfutási trendről beszélhetnénk. Ráadásul egy vészjósló folyamat is kezd kibontakozni.
Minderre egy új kutatás világít rá. Az amerikai Vallási Közvélemény-kutató Intézet (PRRI) nemrég tette közzé saját felmérését arról, hogy vallásosabbak-e a 18 és 29 év közötti amerikai fiatalok, mint az idősebb korosztályok. A válaszuk a korábbi, hasonló tanulmányokhoz képest meglepő: összességében nem. A fiatal férfiaknál stagnálás figyelhető meg a vallásosság tekintetében, miközben a fiatal nők körében drasztikusan csökken a valláshoz való kötődés - amit viszont a többi, korábbi kutatás is jelzett már.
Az új kutatás egy másik, igazán érdekes része, hogy a templomba járó fiatal férfiak sokkal konzervatívabbak, mint a templomba járó nők. Ez összhangban lehet azzal a folyamattal, hogy a Z-generációs nők összességében is sokkal liberálisabbá váltak, mint férfi társaik, és erőteljesebb feminista tudatosságot mutatnak, mint az idősebb nőgenerációk.
Sok vallási hagyomány viszont eközben továbbra is a férfiak vezető szerepét hirdeti mind az egyházban, mind az otthonban, és a nő legfőbb hivatását a feleség és az anya szerepében látja.
A Z-generációs férfi templomba járok 48 százaléka gondolja úgy, hogy a társadalom jobban jár, ha a férfiak és a nők nem lépnek ki a tradicionális nemi feladataikból, amíg a női templomlátogatók csupán 28 százaléka gondolja ugyanezt. A kutatók szerint a férfiak és nők társadalomban meghatározott hagyományos helyét hangsúlyozó felekezetek okozói lehetnek annak a folyamatnak, hogy egyre több fiatal nő fordul el a hittől, legalábbis az egyházi közösségektől, és néz spirituális alternatívák iránt, vagy teljes egészében elhagyja a vallást. Ez pedig komoly következményekkel járhat.
A vallás befogadás helyett megerősítheti a politikai ideológiát
A vallásos férfiaknál megfigyelhető tradicionalista világnézet még nagyobb kontrasztba kerül, ha nem a vallásos nőkkel, hanem azokkal a férfitársaikkal vetjük őket össze, akik nem járnak templomba. A fiatal vallásos férfiak 46 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a bevándorlók megszállják az Egyesült Államokat, és kicserélik az ország kulturális és etnikai összetételét. A nem vallásos Z-generációs férfiak csupán 19 százaléka gondolkozik ugyanígy, ami óriási világnézetbeli különbséget jelez a vallásos és nem vallásos férfiak között. (Ez egyébként az úgynevezett „nagy felcserélés” összeesküvés-elmélete.)
A kérdés rávilágít arra is, hogy a templomba járók sokkal inkább fogékonyak a szélsőjobboldali konteókra.
A kutatást vezető Melissa Deckman politológus szerint ez azért lehet így, mert manapság a fiatal férfiak a vallást elsősorban politikai identitásként veszik fel. A legtöbb hagyományos vallás - például a kereszténység - olyan konzervatív értékeket közvetít, mint a tradicionális nemi szerepek megtartása. Ez pedig szerinte rezonál azokkal a Z-generációs férfiakkal, akik a nők társadalmi helyzetének javulását veszteségként élik meg, és az egyenjogúság és az újvonalas feminizmus áldozatának tekintik magukat.
A kutató felhívja a figyelmet, hogy ennek rendkívül komoly kockázatai vannak. A vallás ugyanis ahelyett, hogy befogadásra ösztönözne, már mérhetően hozzájárul a nemek polarizálódásához, mert megerősíti az erre fogékony fiatal férfiakat az áldozati szerepükben, vagyis abban, hogy valamit elvesztettek. Deckman úgy véli, hogy ez hosszútávon elvezethet oda, hogy a templom, ami történelmileg a fiatal férfiak és nők fontos szocializációs terepe volt átalakul, és a radikális eszmékre fogékony férfiak dominálta közösséggé válik. Ez pedig még több fiatal nőt elidegeníthet a hagyományos vallásoktól.
Ez pedig komoly gondot okozhat abban a generációban, ami minden korábbinál több időt tölt képernyő előtt, és a legmagányosabb az össze nemzedék közül.
2013-ban a fiatal amerikai nők 32 százaléka vallotta magát nem vallásosnak, 2024-re ez az arány elérte a 40 százalékot. A férfiaknál viszont csak nagyon enyhe világiasodás figyelhető meg a kutatás alapján, 11 évvel ezelőtt 32 százalékuk nem tartotta magát vallásosnak, míg tavaly 33 százalékuk.
Összegezve: az Egyesült Államokban egyre kevesebb Z generációs nő vallásos, de ugyanezen nemzedék férfitagjainál is stagnálás figyelhető meg. Ami viszont jól látszik, hogy a vallásos fiatal férfiak sokkal radikálisabban gondolkoznak, mint a vallásos nők, és a nem vallásos férfitársaik, ez pedig az ezekre a politikai ideológiákra nem fogékony embereket még inkább arra ösztönözheti, hogy a tradicionális felekezeteket elhagyják.
A férfiasság krízise
A kutatás eredményei túlmutatnak a vallásosság kérdésén: azt jelzik, hogy a hagyományos vallási közösségek egyre inkább a férfiasság krízisére adott válaszok terepévé válnak. A fiatal férfiak közül sokan a hitet nem spirituális, hanem identitásépítő eszközként használják, egyfajta válaszként arra az érzésükre, hogy elveszítették a korábbi társadalmi pozíciójukat.
A vallási közösségek konzervatív értékrendje kapaszkodót jelenthet számukra egy olyan világban, ahol a nemi szerepek átrendeződtek, és a férfiasság hagyományos modelljei már nem érvényesek. A vallás így egyesek számára az istennel való kapcsolat lehetősége helyett az átalakuló világ társadalmi bizonytalanságára adott ideológiai válasz, ez pedig könnyen a radikalizáció melegágyává válhat – vélekedik Deckman, saját kutatási eredményeit értékelve a The Hill hasábjain.
Fontos hangsúlyozni, hogy az intézet kutatása kizárólag az amerikai társadalmat vizsgálta, ahol a politikai polarizáció amúgy is kiugróbb mint másutt. Emellett az országban a fiatal generációk valláshoz való hozzáállásában is jelentős eltérések figyelhetők meg a világ más szegleteihez képest. Afrikában például nem tapasztalható drasztikus csökkenés a fiatalok vallásgyakorlásában, amíg a mélyen vallásos társadalmairól ismert latin-amerikai országokban viszont a Z-generáció elvilágiasodik.
A folyamat Európában összetettebb, országonként eltérő lehet, de a legtöbb országban csökken, és nem pedig növekszik a fiatal vallásgyakorlók aránya, ahogy azt az Egyesült Államokban mérik egyes kutatások - habár a cikkünkben bemutatott tanulmány éppen ennek ellenkezőjére jutott.
(Marton Máté, index.hu)
