Jelentős régészeti felfedezés rázta fel a tudományos világot:
Lengyel kutatók egy ősi Neander-völgyi műhelyt tártak fel Mazóvia tartományban, amely 70 000 évvel ezelőttre datálható. Ez a lelet új fejezetet nyit az emberiség őstörténetének megértésében - írta a Heritage Daily.
Lengyel régészek rendkívüli felfedezést tettek Mazóvia tartományban: egy 70 000 éves Neander-völgyi szerszámjavító műhelyt tártak fel a Zwolenka folyó völgyében. A lelőhely, amely Lengyelország legészakibb szabadtéri Neander-völgyi lelőhelye, több száz kőszerszámot rejt, köztük mamutok, lovak és orrszarvúak feldolgozására használt késeket és kaparókat. A kutatók szerint a Neander-völgyiek már kész szerszámokat hoztak ide, majd helyben javították és újrahasznosították azokat – ez újabb bizonyítéka annak, hogy őseink sokkal fejlettebb technológiai képességekkel rendelkeztek, mint azt korábban gondoltuk.
A Varsói Állami Régészeti Múzeum, a Varsói Egyetem és a Wroclawi Egyetem kutatócsapata a Zwolenka folyó völgyében bukkant rá erre a rendkívüli lelőhelyre. A műhely a legészakibb szabadtéri Neander-völgyi lelőhely Lengyelországban, ami különösen jelentőssé teszi a felfedezést. Ugyanis a Krakkó-Czestochowa-fennsíkon és Alsó-Sziléziában találhatóak ilyen leletek, mert Lengyelország középső és északi részét egykor gleccserek borították.
Sikerült megállapítanunk, hogy a Neander-völgyiek 64 000-75 000 évvel ezelőtt voltak aktívak ebben a régióban, azaz a középső paleolitikum időszakában. Ez az egyetlen olyan lelőhely Lengyelországban, ahol jelenleg kutatás folyik - nyilatkozta Witold Gruzdz, a Varsói Állami Régészeti Múzeum munkatársa. Az említett időszak a jégkorszak kellős közepére esik, amikor Európa nagy részét még zord klímaviszonyok jellemezték, és az emberek különleges alkalmazkodókészségre volt szüksége az életben maradáshoz.
A műhely működése és funkciója
A régészeti ásatások során több száz kőszerszámot és töredéket találtak, köztük késeket és kaparókat, amelyeket mamutok, lovak és orrszarvúak tetemének feldolgozásához használtak. A Varsói Egyetem kutatója, Katarzyna Pyzewicz elmondta: „A kutatásokból tudjuk, hogy már kész szerszámokat hoztak a helyszínre, amelyeket itt javítottak. Ezek ugyanis elkoptak a tetemek feldolgozása közben.”
A felfedezés rámutatott, hogy a Neander-völgyi ember speciális kőszerszámokat használt különböző feladatok elvégzésére, gondosan választották ki a helyszínt műhelyeik számára, valamint nagy méretű állatokat dolgoztak fel szakszerűen - írta a Nauka w Polsce.
Újabb fejezet az emberi evolúcióban
Egy korábbi sztereotípia a Neander-völgyi embereket primitívnek tartotta, de a kutatások előrehaladtával egyre fejlettebbnek és a modern emberhez közelebb állónak gondolják őket. Az újabb eredmények már azt is megmutatták, hogy művészi alkotásokat is létrehoztak, sőt keveredtek a Homo sapiensekkel, hozzájárulva az ember mai genetikai összetételének kialakulásához.
A kutatásokból kiderült, hogy a Neander-völgyi emberek már komplex társadalmi struktúrákban éltek, szimbolikus gondolkodásra voltak képesek, új eszközöket alkottak, valamint kulturális hagyományokat is örökítettek utódaikra.
Megváltozik a véleményünk a Neander-völgyi emberről?
Ez az újonnan felfedezett mazóviai műhely különleges betekintést nyújt Európa északi részének jégkorszaki életébe. A lelőhely értékes információkat tesz hozzá az emberiség fejlődésének történetéhez, betekintést nyújtva a Neander-völgyi emberek jégkorszaki mindennapjaiba.
A friss kutatási eredmény megerősíti, hogy őseink sokkal fejlettebbek és alkalmazkodóképesebbek voltak, mint azt korábban gondoltuk. Ez a 70 000 éves szerszámjavító központ nem csupán technológiai fejlettségükről tanúskodik, hanem arról is, hogy képesek voltak hosszú távon tervezni és szervezett munkafolyamatokat kialakítani.
Emellett ez újabb bizonyíték arra, hogy a Neander-völgyiek nem primitív barlanglakó ősemberek voltak, hanem intelligens, alkalmazkodásra képes lények, akik jelentős mértékben hozzájárultak az emberi civilizáció alapjaihoz.
(index.hu)
