Az amerikai elnök megtorpedózta a klímamegállapodást
Donald Trump és kormányának intenzív nyomására a világ országai elhalasztották annak a tíz évnyi tárgyalást követően létrejött tervnek az elfogadását, amely a világ első iparágaként a tengerhajózásban globális szabványok alapján bevezette volna az első nemzetközi szén-dioxid-kibocsátás-árazási rendszert. Az Egyesült Államok elnöke személyesen vezette a történelmi alku meghiúsítását célzó diplomáciai kampányt, melyben a beszámolók szerint az amerikai tisztviselők „zaklatással” és „megfélemlítéssel” igyekeztek rávenni a tervet támogató országokat álláspontjuk megváltoztatására.
A klímaszkeptikus elnök legutóbb a hajózásból származó karbonemisszió csökkentéséről szóló, mérföldkőnek számító nemzetközi megállapodás megtorpedózásával tett keresztbe a kibocsátáscsökkentési törekvéseknek. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tagjai ugyanis megszavazták a hajózásból származó kibocsátás csökkentésére irányuló terv jóváhagyásának elhalasztását, miután Trump megfenyegette azokat az országokat, amelyek támogatták az intézkedést.
Az október 17-i szavazás legalább egy évvel visszavetette a hajózási ágazat klímaszabályozására vonatkozó terveket, annak ellenére, hogy az ENSZ kötelékébe tartozó, londoni székhelyű IMO már áprilisban jóváhagyta a nettó nulla keretrendszert.
Pedig a hajózási ágazat széles körben támogatta a tíz évnyi tárgyalást követően megszült, történelmi megállapodási tervezetet, mivel az egységes globális szabványokat kínált; a mostani találkozó célja a végső jóváhagyás és a következő lépések véglegesítése volt.
Ha hivatalosan elfogadták volna, a nettó nulla keretrendszer lett volna az első globális szén-dioxid-árazási rendszer - és a hajózás lett volna a világ első olyan iparága, amely nemzetközileg kötelezővé tette a kibocsátás csökkentését.
A most elhalasztott megállapodás értelmében 2028-tól a hajótulajdonosoknak egyre tisztább üzemanyagokat kellett (volna) használniuk, különben bírságokra számíthattak (volna). A rendszer a meghatározott szintet meghaladó kibocsátás minden tonnája után 380 dollár/CO2-egyenérték büntetéssel sújtaná a hajókat, a kibocsátásukat alternatív megoldások használatával csökkentő hajókat pedig jutalmazná. A tárgyalások elhalasztásával azonban a szabályozások 2028-ra történő bevezetésének ütemterve már nem tűnik megvalósíthatónak.
A keretterv rendeltetése, hogy segítsen elérni az IMO azon célját, mely szerint 2030-ig 20%-kal mérsékelné, 2050-ig pedig nettó nullára csökkentené a nemzetközi hajózásból származó karbonemissziót.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a hajózás megadóztatását célzó "új globális zöld csalást".
Az IMO találkozóját megelőzően a várakozások még arról szóltak, hogy az a 63 tagország, amely áprilisban a terv mellett szavazott, továbbra is támogatni fogja a kibocsátások korlátozását, és mások is csatlakoznak a kezdeményezéshez, illetve a keretrendszer hivatalos jóváhagyásához. Ezzel szemben Trump közösségi médiás fenyegetőzését követően a londoni küldöttek szűk többséggel, 57:49 arányban megszavazták azt a Szaúd-Arábia által benyújtott indítvány (21 ország tartózkodása mellett), amely egy évvel elhalasztotta az ügyben folytatandó további tárgyalásokat. Áprilisban az intézkedést még 63 tagállam támogatta 16 ország ellenében, 24 ország pedig tartózkodott.
A pénteki döntés előtt Kína, az Európai Unió, Brazília, Nagy-Britannia és az IMO számos más tagja is megerősítette a kibocsátáscsökkentési keretrendszer melletti támogatását, míg az intézkedéseket ellenző országok között volt többek között Oroszország, Szaúd-Arábia és más olajállamok is. A tervet áprilisban még támogató, de ezúttal ellene szavazó országok között olyan államok találhatóak, mint például Kína, Szingapúr vagy Argentína.
Hatalomba való januári visszatérését követően Trump energiái jelentős részét arra összpontosította, hogy
visszavonja Washington korábban hozott klímapolitikai intézkedéseit,
deregulációval ösztönözze a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát, illetve hogy
csökkentse a tiszta energiával kapcsolatos projektek finanszírozását.
A hajózási ágazat dekarbonizációja körüli fejlemények kapcsán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elmulasztott lehetőségről beszélt, és a globális tengeri kereskedelmi kapacitás 80%-át reprezentáló Nemzetközi Hajózási Kamara is csalódottságát fejezte ki.
A 176 tagországot tömörítő IMO felelős a nemzetközi hajózás biztonságának és védelmének szabályozásáért, valamint a tengerhajózásból eredő szennyezés csökkentéséért, megelőzéséért. A klímaváltozás már a tengerhajózási ágazatot és a tengerészek biztonságát is veszélyezteti, egyebek mellett az óceáni áramlatok megváltoztatásával és gyakoribb, heves viharok előidézésével.
A hajózás jelenleg a globális üvegházgáz-kibocsátás 3%-áért felelős, és az ágazat emissziója a globális kereskedelem bővülésével összhangban növekszik, a világszerte kereskedett áruk 90%-át ugyanis jelenleg tengeren szállítják. Az IMO korábbi becslése szerint beavatkozás nélkül 2050-re a kibocsátások 10% és 150% közötti mértékben növekedhetnek.
(portfolio.hu)
