Kik az oktatás védőszentjei, kik az egyháztanítók?
XIV. Leó pápa november 1-jén Szent John Henry Newmant az egyház tanítójává nevezi ki, és egyben Aquinói Szent Tamás mellett az oktatás védőszentje is lesz. Összeállításunkban áttekintjük, kik az oktatás védőszentjei, valamint azt is, kik az egyháztanítók, milyen kritériumok alapján lesz valaki az egyház doktora.
A 8. századtól a latin egyház négy nagy egyháztanítója Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely lett. Őket hivatalosan 1298-ban nyilvánították egyháztanítónak. Az egyházatyák közül a bizánci liturgikus könyvekben nagy egyháztanító Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János volt, akikhez Szent V. Piusz pápa 1568-ban hozzátette Nagy Szent Atanázt. Ők a keleti egyház nagy egyháztanítói. Az idők során az egyháztanítók száma 37-re emelkedett. A 37-ből 19 élt a nagy egyházszakadás előtt, akiket mind nyugaton, mind keleten tisztelnek. A 37 közül 27 származik nyugatról, 10 keletről; 19 püspök, 31 pap, 1 diakónus, 1 szerzetes, 3 apáca, 1 világi nő; 26 európai, 3 afrikai és 8 ázsiai.
XIV. Leó pápa október 28-án, a Gravissimum Educationis, a II. vatikáni zsinatnak a keresztény oktatásról szóló nyilatkozata 60. évfordulóján közzétett dokumentumban Szent John Henry Newmant a katolikus oktatás védőszentjévé nevezte ki. Október 27. és november 1. között, a Vatikán által meghirdetett oktatás jubileuma alkalmával Aquinói Szent Tamás mellett hivatalosan is az oktatás védőszentje lett Newman, akit XIV. Leó pápa a jubileum zárómiséjén, november 1-jén, mindenszentek ünnepén az egyház doktorává is nyilvánít.
Az oktatás védőszentjei
John Henry Newman bekerül azon katolikus szentek közé, akiket az oktatás más területei védőszentjeinek tekintenek.
Aquinói Szent Tamás: tudós és az egyház doktora, a katolikus egyház egyik legnagyobb teológusának és filozófusának számít. Ő a katolikus főiskolák és egyetemek, tanárok, filozófusok, teológusok és diákok védőszentje.
Nagy Szent Albert (Albertus Magnus): ő Aquinói Szent Tamás tanára volt, a Domonkos-rend tartományfőnöke, ő is egyháztanító. A tudomány és a hit összeegyeztethetőségében való hite miatt a tudományos hallgatók védőszentje.
Cupertinói Szent József: konventuális ferences szerzetes, olasz misztikus volt, aki tanulmányi nehézségeiről volt ismert. A diákok, különösen a vizsgákra készülő diákok védőszentje.
Szent Jean-Baptiste de La Salle: francia pap, pedagógus, oktatási reformer és a Keresztény Iskolák Testvérei Intézetének alapítója volt. A tanárok védőszentje.
Szent Skolasztika: a bencés szerzetesség női ágának alapítója, a rend az imádkozásra, a munkára és a tanulásra összpontosít. A nevének jelentése „tudós”, ezért ő az oktatás védőszentje.
Szalézi Szent Ferenc: spirituális útmutatásról és képzésről szóló nagyhatású írásaival vált széles körben ismertté, az írók, újságírók, a katolikus sajtó és az oktatók védőszentje.
Szent Elizabeth Ann Seton: az Egyesült Államok katolikus iskolarendszerének alapítója, ezért a katolikus iskolák védőszentje. 1810-ben megnyitotta az első katolikus leányiskolát Emmitsburgban, Marylandben, és ugyanott megalapította az amerikai szerzetesnők első kongregációját, a Szeretet Nővéreit.
Szent Neumann János: a redemptorista rend tagja, Philadelphia negyedik püspöke volt. Ott-tartózkodása alatt megalapította az Egyesült Államok első katolikus egyházmegyei iskoláját, ami a katolikus oktatás védőszentjévé tette.
Szent Gemma Galgani: a diákok védőszentjének tartják, mert kivételesen szorgalmas tanuló volt, aki gyenge egészségi állapota ellenére is kiválóan teljesített tanulmányai során.
Alexandriai Szent Katalin: a 4. században élt, nemes, tudós, ő a diákok, tanárok és könyvtárosok védőszentje, mivel vitakészsége révén sok pogány filozófust megtérített.
Egyháztanítók, az egyház doktorai
II. János Pál a Novo Millennio ineunte kezdetű, 2001. január 6-án kiadott apostoli levelében így ír: „A teológiai kutatás mellett az a bőséges hagyomány jelenthet komoly segítséget, melyet a szentek megélt teológiája jelent”. Az egyházdoktorok némelyike (Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás) intellektuális típusok, mások (Lisieux-i Szent Teréz) ,,a szeretet tudományának szakértői”, a spirituális megélések ,,szakértői”.
A „doktor” szó ebben az esetben nem orvost jelent, tehát nem arra utal, aki gyógyítással foglalkozik, még csak nem is az, aki a katolikus egyház bajait orvosolja. A szó a latin „docere” igéből származik, amelynek jelentése „tanítani”, így a latin „doktor” tanár. Ez a jelentés megmaradt az egyetemek világában, ahol a legmagasabb tudományos fokozat a doktori cím.
Az egyházdoktor (doctores Ecclesiæ) cím megszerzésének három feltétele van. Az első, hogy az illetőnek kiemelkedőnek kell lennie a tanításban, írásainak hűnek kell lennie az egyházi tanításhoz. Az egyházdoktorok olyan szentek, akik írásaikban fontos tanítást rögzítettek, a hittel kapcsolatban valami új dologra világítottak rá.
Newmant anglikánnak keresztelték, az áttérése előtti írásait ez esetben nem veszik figyelembe, mivel nem katolikusként írta azokat. Azok az egyházi írók, akik koruk bizonyos tévtanításait, eretnekségeit átvették, hirdették, mint Órigenész és Tertullianus, nem lehetnek egyházdoktorok, bár más írásaikat gyakran idézik. Az illető írásainak kiemelkedőnek, az egyház számára fontosnak kell lenniük, de nem szükséges, hogy hatalmas mennyiségről, írások sokaságáról legyen szó. Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás bőséges írásos hagyatékkal rendelkezik, Sienai Szent Katalin leveleit és látomásait diktálta, Kis Szent Teréz viszonylag keveset írt.
Az egyháztanítók esetében fontos követelmény, hogy szentek legyenek. Így a kiemelkedő teológus, Joseph Ratzinger bíboros – XVI. Benedek pápa – nem nevezhető az egyház tanítójának, csak ha előbb szentté avatják.
Az egyháztanítókat a pápa nevezi ki. Az első pápa, aki ezt megtette, VIII. Bonifác volt, aki 1298-ban a négy nagy nyugati egyházatyát, Szent Ambrust, Szent Ágostont, Szent Jeromost és Nagy Szent Gergelyt nevezte ki egyháztanítónak.
Ugyanebben az időszakban négy nagy keleti egyházatya is ismert és elismert volt: Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Bazil, Nazianzi Szent Gergely és Szent Athanasius.
Bár őket korábban is tanítóknak tekintették, V. Piusz pápa ismerte el hivatalosan ezt róluk 1568-ban. V. Piusz dominikánus társát, Aquinói Szent Tamást is egyháztanítónak nyilvánította, V. Szixtusz pápa pedig 1588-ban Szent Bonaventurát ismerte el egyházdoktornak.
A 18. századig tíz egyházdoktor volt, később fokozatosan emelkedett számuk. A II. vatikáni zsinatot követően nőtt a jelölhetők köre, VI. Pál pápa az egyház történetében elsőként két nőt avatott egyházdoktorrá. Sienai Szent Katalin tanulatlan volt, de fontos mondanivalója volt Istenről, Avilai Szent Teréz is sokat írt a tapasztalatairól. VI. Pál így az elméleti tudás mellé beemelte azt a szempontot is, hogy a teológia gyakorlat, szeretet, megélés. II. János Pál és XVI. Benedek is csatlakozott ehhez az irányhoz.
Nemcsak pap, hanem laikus, sőt nő is elnyerheti az egyháztanító címet: Sienai Szent Katalin laikus nő volt, Szent Domonkos harmadik rendjének tagja. Ugyanakkor Assisi Szent Ferenc, az egyik legnagyobb hatású szent például nem egyházdoktor.
Jelenleg Szent John Henry Newmant is beleszámítva 38 egyházdoktor van, köztük négy nő: Avilai Szent Teréz, Sienai Szent Katalin, Lisieux-i Szent Teréz és Bingeni Szent Hildegard.
A legutóbb kinevezettek: Lisieux-i Szent Teréz, akit II. János Pál pápa nevezett ki 1997-ben, Avilai Szent János és Bingeni Szent Hildegard, akiket XVI. Benedek pápa nevezett ki 2012-ben, Nareki Szent Gergely és Lyon-i Szent Iréneusz, akiket Ferenc pápa nevezett ki 2022-ben, valamint Szent John Henry Newman, akit XIV. Leó pápa nevezett ki 2025-ben.
Egyháztanítók: Nagy Szent Gergely, Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston, Szent Jeromos, Aranyszájú Szent János, Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely, Alexandriai Szent Atanáz, Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura, Canterburyi Szent Anzelm, Sevillai Szent Izidor, Aranyszavú Szent Péter, Nagy Szent Leó, Damiani Szent Péter, Clairvaux-i Szent Bernát, Poitiers-i Szent Hilárion, Liguori Szent Alfonz, Szalézi Szent Ferenc, Alexandriai Szent Cirill, Jeruzsálemi Szent Cirill, Damaszkuszi Szent János, Beda Venerabilis, Szír Szent Efrém, Canisius Szent Péter, Keresztes Szent János, Bellarmin Szent Róbert, Nagy Szent Albert, Páduai Szent Antal, Brindisi Szent Lőrinc, Avilai Szent Teréz, Sienai Szent Katalin, Lisieux-i Szent Teréz, Bingeni Szent Hildegárd, Avilai Szent János, Nareki Szent Gergely, Szent Iréneusz.
Az utóbbi időben számos javaslat született további egyházdoktorok kinevezésére. Egyértelmű jelölt II. János Pál pápa, 2019 októberében a lengyel püspöki konferencia hivatalosan kérte Ferenc pápát, hogy fontolja meg az egyháztanítónak való kinevezését, elismerve teológiai, filozófiai és katolikus irodalmi hozzájárulását, valamint pápaságának számos hivatalos dokumentumát. Egy másik jelölt Edith Stein, a Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta sarutlan karmelita (1891–1942). Filozófiát tanult Edmund Husserl fenomenológusnál, több filozófiai könyvet írt, amelyekben a fenomenológiát igyekezett összekapcsolni Aquinói Szent Tamás filozófiájával. Német zsidó családból származott, 1922-ben tért át a katolikus hitre. 1942. augusztus 9-én az auschwitzi koncentrációs tábor gázkamrájában gyilkolták meg. 2024 áprilisában egy magánkihallgatás során a sarultan karmeliták generális elöljárója, Miguel Márquez Calle hivatalos kérelmet nyújtott be Ferenc pápához, hogy nyilvánítsa őt az egyház tanítójává.
Forrás: The Catholic Weekly, a Sydney-i érsekség hírportálja / OSV News / Catholic News Agency
Összeállította: Bodó Márta, (romkat.ro)
