Az amerikai püspökök rendkívüli közleménye
Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB) Baltimore-ban gyűlt össze őszi plenáris ülésére, amelyen a főpásztorok rendkívüli közleményben hívták fel a figyelmet az Egyesült Államokban élő bevándorlók helyzetére. A USCCB oldalán november 12-én közölte a nyilatkozatot. A konferencia nyilatkozataival és kiadványaival kapcsolatos szabályok értelmében „rendkívüli közlemény” csak plenáris ülésen adható ki, és ez olyan nyilatkozat, amelyet a konferencia elnöke, az adminisztratív bizottság vagy a tagok a mindenkori körülmények figyelembevételével elfogadnak.
A testület egyetértésének kifejezéséhez a jelen lévő és szavazó tagok kétharmadának támogatása szükséges. 216 igen, 5 nem és 3 tartózkodás mellett a püspökök túlnyomó többséggel hagyták jóvá az alább magyar fordításban olvasható rendkívüli közleményt, amit a szavazás után hosszan tartó tapssal fogadott a testület.
"Mi, az Egyesült Államok püspökei, lelkipásztorokként a közösség és az együttérzés kötelékével vagyunk összekötve népünkkel Jézus Krisztusban. Megráz minket, amikor népünk körében félelem és szorongás uralkodik a profilozás profilozás - azaz egyes emberek nemzetiség, bőrszín, vallás vagy más külső jegyek szerint való megkülönböztetése, és ezek alapján viselkedésük vagy szándékuk feltételezése (a szerk.) –, és a bevándorlás-ellenőrzés kérdései miatt. Elszomorít minket a jelenkori viták légköre és a bevándorlók megbélyegzése. Aggódunk a fogvatartási intézmények körülményei és a lelkigondozáshoz való hozzáférés hiánya miatt. Fájlaljuk, hogy egyes bevándorlókat az Egyesült Államokban önkényesen megfosztottak jogállásuktól. Aggasztanak minket az istentiszteleti helyek szentségét, valamint a kórházak és iskolák különleges jellegét fenyegető veszélyek. Mélyen megrendít minket, amikor olyan szülőkkel találkozunk, akik attól tartanak, hogy letartóztatják őket, amikor gyermekeiket iskolába viszik, és amikor megpróbáljuk vigasztalni azokat a családtagokat, akiket már elszakítottak szeretteiktől.
Az akadályok és előítéletek ellenére bevándorlók generációi hatalmas mértékben járultak hozzá nemzetünk jólétéhez. Mi, katolikus püspökök szeretjük országunkat, és imádkozunk annak békéjéért és jólétéért. Éppen ezért érezzük most kötelességünknek, hogy felemeljük szavunkat az Istentől kapott emberi méltóság védelmében.
A katolikus tanítás arra inti a népeket, hogy minden ember alapvető méltóságát elismerjék, beleértve a migránsokét is. Mi, püspökök, szorgalmazzuk nemzetünk bevándorlási törvényeinek és eljárásainak érdemi reformját. Az emberi méltóság és a nemzetbiztonság nem állnak egymással ellentétben. Mindkettő megvalósítható, ha a jó szándékú emberek együttműködnek.
Elismerjük, hogy a nemzetek felelőssége határaik ellenőrzése és egy igazságos, rendezett bevándorlási rendszer kialakítása a közjó érdekében. Ilyen folyamatok nélkül a bevándorlók az emberkereskedelem és egyéb kizsákmányolások kockázatának vannak kitéve. A biztonságos és legális útvonalak védelmet nyújtanak ezekkel a veszélyekkel szemben.
Az Egyház tanítása az ember iránti alapvető törődésen nyugszik, aki Isten képmására és hasonlatosságára lett teremtve (Ter 1,27). Lelkipásztorokként a Szentírásra és az Úr példájára tekintünk, amiben rátalálunk Isten könyörületének bölcsességére. A próféták emlékeztetnek bennünket arra, hogy az Úr különös figyelmet fordít a legkiszolgáltatottabbakra: az özvegyekre, az árvákra, a szegényekre és az idegenekre (Zak 7,10). Az Úr Jézusban látjuk azt, aki értünk szegénnyé lett (2Kor 8,9), látjuk az irgalmas szamaritánust, aki felemel minket a porból (Luk 10,30–37), és látjuk azt, aki a legkisebbek egyikében van jelen (Mt 25). Az Egyház felebarát iránti gondviselése és a mi törődésünk az itt élő bevándorlókkal az Úr parancsára adott válasz, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket (Jn 13,34).
Bevándorló testvéreinknek üzenjük: osztozunk szenvedésetekben, mert ha egy tag szenved, mindannyian szenvedünk (vö. 1Kor 12,26). Nem vagytok egyedül!
Hálásan vesszük tudomásul, hogy sok papunk, szerzetesünk és hívő laikusunk máris kíséri és segíti a bevándorlókat alapvető emberi szükségleteik kielégítésében. Arra buzdítunk minden jó szándékú embert, hogy folytassa és bővítse ezeket az erőfeszítéseket.
Ellenezzük az emberek válogatás nélküli tömeges kitoloncolását. Imádkozunk a dehumanizáló retorika és erőszak megszűnéséért, akár a bevándorlókra, akár a rendfenntartókra irányul. Imádkozunk, hogy az Úr vezesse nemzetünk vezetőit, és hálásak vagyunk a múltbeli és jelenlegi lehetőségekért, amikor párbeszédet folytathattunk a közszolgálatban álló és választott tisztviselőkkel. E párbeszédben továbbra is érdemi bevándorlási reformot fogunk szorgalmazni.
Az Úr tanítványaiként továbbra is a remény emberei maradunk, a remény pedig nem csal meg! (vö. Róm 5,5)
A Guadalupei Szűz Mária köpenye borítson be mindannyiunkat anyai és szerető gondoskodásával, és vonzzon minket egyre közelebb Krisztus szívéhez."
Forrás: Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája
Hollósi Judit/Magyar Kurír
