Erősebb helyi közösség - egészségesebb élet

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2025. november 20. csütörtök

A Manchesteri Egyetem új kutatása szerint, ahol jobbak a közösségek, ott jobb az egészségügyi helyzet is – alacsonyabb a kábítószer-, illetve alkoholfogyasztás, kevesebb az öngyilkosság –, még akkor is, ha az ezeken a területeken élő anyagi nehézségekkel is küzdenek.

A tanulmány egy új „közösségi reziliencia indexet” vezetett be, amely azt méri, hogy egyes területek mennyire képesek ellenállni az olyan hosszú távú nyomásnak, mint például a gazdasági nehézségek, a rossz lakáskörülmények, az egyenlőtlenség. A hagyományos nélkülözési mutatóktól eltérően ez a közösség erősségeire összpontosít, például a helyi infrastruktúrára, a társadalmi kapcsolatokra, a lehetőségekre és a stabilitásra.
A csapat 307 helyhatóság adatait elemezte Angliában. Öt egészségügyi mutatót vizsgáltak: a kilátástalanságra visszavezethető halálesetek (beleértve az alkohollal, a kábítószerrel összefüggő haláleseteket és az öngyilkosságokat is), a szív- és érrendszeri betegségek, a COVID-19 okozta halálozás, a pandémia alatt bekövetkezett többlethalálozás, valamint az emberek által önmagukról adott általános egészségi állapot.
A Journal of Epidemiology & Community Health folyóiratban közzétett eredményeik szerint a magasabb reziliencia pontszámú területeken alacsonyabb volt a fent leírt halálesetek aránya, és több lakos volt jó egészségi állapotban.
Az egyik legérdekesebb összefüggés az, hogy a reziliencia hogyan hat a szegénységre. A legszegényebb területeken a reziliencia jelenti a legnagyobb különbséget. Különösen a kilátástalanságból fakadó halálesetek esetében mutatnak alacsonyabb arányt a nagyobb rezilienciájú közösségek, mint az ugyanúgy nélkülözéssel küzdő, de nem ugyanolyan helyi erősségekkel bíró területek.
Az index azonban nem jelezte előre a COVID-19 okozta halálozást vagy a pandémiával kapcsolatos többlethalálozást – a kutatók szerint ez azt tükrözi, hogy a reziliencia egyes aspektusai – például a jó közlekedési kapcsolatok, a mobilitás és az erős társadalmi összetartás – növelhetik a gyors terjedésű fertőző betegségek esetén a kitettség kockázatát.
A kutatók azt remélik, a reziliencia-alapú mérések új szempontokat adnak a helyi önkormányzatoknak, a területükön lévő szociális és gazdasági problémák elleni küzdelemben. 
(qubit.hu)

You have no rights to post comments