A szeretetből élet fakad – Demográfiai kérdésekről rendeztek kerekasztal-beszélgetést
Miért csökken a fejlett világ népessége? Miért állítják szembe a gyermeknevelést a gazdasági sikerességgel? E kérdéseket járták körül az Ez a gazdaság öl? A család Isten tervében és a demográfiai paradoxon című online kerekasztal-beszélgetés résztvevői november 27-én. A megszólalók között volt Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Demográfiai Szakosztálya által rendezett alkalmon Székely János püspök mellett Botos Katalin közgazdász, egyetemi tanár, volt miniszter és Benda József szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke vett részt. A beszélgetés moderátora Sisakné Fekete Zsuzsa közgazdász, statisztikus, az MKT Demográfiai Szakosztályának titkára volt.
Botos Katalin szerint az utóbbi évtizedek legnagyobb változását a globalizáció jelenti, nem véletlen, hogy a népességcsökkenés problémája nem csak nálunk, hanem az egész fejlett világban kihívást jelent. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy
a társadalmi kérdések megoldásába nem lehet bevonni a gazdasági szféra láthatatlan tulajdonosait. A pénzügyi alapok vezetői nem érdekeltek a problémák megoldásában, csak akkor, ha az profitot jelent a számukra.
„Az ember lényege szerint társas lény. Életének kibontakoztatása során nem csak az Istennel, hanem a közösséggel is kapcsolatba kerül. A kereszténységnek azért is lehet társadalmi üzenete, mert Jézus az emberi kapcsolatokat is meg akarta gyógyítani” – emelte ki Székely János, az MKPK elnöke.
A gazdaság emberi tevékenység, vagyis célja az ember. Ugyanakkor a magántulajdonhoz való jog nem mindenekfeletti. Ezt megelőzi az emberhez méltó megélhetéshez és a munkához való jog
– mutatott rá a püspök. A világ vagyonának megoszlása döbbenetesen igazságtalan. Az Egyház azt tanítja, hogy ezt a vagyonkoncentrációt meg kell állítani, erre viszont egy világtekintélyre lenne szükség, amely megtalálhatja ehhez az eszközöket.
Olyan érzésünk van, mintha az emberiség egy száguldó autóban ülne, melyet csak a fal fog megállítani.”
Benda József úgy látja, az ember elveszítette az uralmat a gazdasági-társadalmi rendszer felett. Olyan struktúrák jöttek létre, melyekre a látszat szerint nincs hatásunk.
Egy gazdasági érdekcsoportok által uralt rablógazdálkodásnak vagyunk a tanúi.
A negatív jelenségek – mint például az eldobás kultúrája, a természet pusztítása vagy az édesanyák kihasználása – egyik „eredménye” a népesség fogyása.
„Mit mondhatunk az emberi élet értelméről, és mi a szerepe a családnak?” – hangzott Sisakné Fekete Zsuzsa közgazdász kérdése. Székely János püspök válaszában kiemelte, a világ az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetének a gyümölcse.
Az ember életének nem a termelés a célja, hanem az, hogy megtanulja a szeretet dallamát.
A tudósok által vizsgált boldogsággörbe is azt mutatja, hogy a vagyon növekedése csak egy ideig tesz bennünket megelégedetté. A mai ember úgy érzi, elvesztette a középpontot, életének nincs értelmes oka, sem célja: a semmiből a semmibe tart. Carl Gustav Jung szerint a mai ember problémája az üresség neurózisa.
A ma tapasztalható demográfiai válság legmélyebb oka egy egzisztenciális vákuum.
Botos Katalin szerint minden világvallás elutasítja a puszta profit vezérelte tevékenységet. Hozzátette, az ember társas lény, ahogyan azt XVI. Benedek pápa is megfogalmazta a Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikájában. Eszerint nem létezhet szeretet igazságosság nélkül. A másik fontos szempont az, hogy az egyházi tanítás fókuszában a szubszidiaritás és a szolidaritás áll.
Benda József a ma tapasztalható válság, illetve a születésszám csökkenésének okai között említette az édesanyák kényszerű munkába állítását. Emellett a társadalmi értékrend is átalakult, az egy családba született gyermekek száma csökkent, de ma már a családot általában sem tartják az emberek fontosnak. A szakértő úgy látja, strukturális átalakulásra lenne szükség: szeretetközösségeket kellene kialakítani.
„Miért fontos a család? Mit tehet a társadalom, az Egyház a nagycsaládokért?” – tette fel a következő kérdést Sisakné Fekete Zsuzsa. Botos Katalin szerint befektetési szemléletet kell kialakítanunk, hiszen a gyermekvállalás több szempontból is fontos a jövő szempontjából. Ez a nyugdíjrendszerre is hatással van, hiszen a ma született gyermek fogja később biztosítani a szükséges feltételeket. A szakértő kiemelte,
fontos, hogy a családanyák a gyermek felnövekedése után vissza tudjanak térni a munka területére.
A társadalomnak azt kell segítenie, hogy a nők mind a két fronton meg tudják állni a helyüket.
Székely János püspök szerint tudatosítani kell a társadalomban az élet értékét. Az életből ugyanis szeretet, a szeretetből élet fakad. Mint elmondta, négyen vannak testvérek, zongoratanárnő édesanyja otthon volt velük, megteremtve a család számára a földi paradicsomot. Ahhoz, hogy valakiben kialakuljon ez a felfogás, az oktatásnak is nagy szerep jut. Ezt szolgálja a családi életre nevelés tantárgy, de a jegyesoktatás is. A püspök azt is kiemelte, hogy a környezetszennyezés túlnyomó részét a gazdagok okozzák, nem a szegények. Magyarországon is azt látjuk, hogy a gyermekek jelentős része szegény családba születik.
Szükség van arra, hogy a minőségi oktatás megjelenjen ott is, ahol a legrászorultabbak élnek. Munkahelyeket kell teremteni, e két területen pedig sokat tudna tenni az állam.
Benda József rámutatott, a teljes körű foglalkoztatásban nem szerepel a láthatatlan munka. Ezek közé tartozik a gyermeknevelés, az otthoni idősgondozás, a betegápolás. Ha erre nem fordítunk figyelmet, akkor le fog épülni a társadalom. Szent II. János Pál pápa családról szóló, Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdításában írja:
Le kell győzni azt a felfogást, mely szerint nagyobb megbecsülés illeti a nőt a házon kívüli, mint az otthoni munka miatt.
A szakértő azt is kiemelte, hogy a gyermekszám növekedése a piac bővülésére is hatással van.
Székely János szerint a liberális nyugati társadalomban elterjedt fogalom szerint minden társadalmi döntést aszerint kell megvizsgálni, hogy szolgálja-e a „gender mainstreaming”-et. Szerintünk viszont az a kérdés, hogy egy intézkedés megfelel-e a „family mainstreaming”-nek.
A családot kell az iskolai nevelés középpontjába állítanunk, a különféle társadalmi kérdésekre adott válaszainkban is a családra kell fókuszálnunk.
Az internet családokra, az egyénre kifejtett káros hatása ellen is védekeznünk kell. Emellett a média területén is támogatni kellene a családi tartalmakat. De fontos lenne abortuszmentes szülészetek kialakítása is.
Botos Katalin azt hangsúlyozta, hogy nem akkor tudjuk a gyermekünknek megadni a legtöbbet, ha csak egyet nevelünk. A szakértő szerint manapság az idősekkel sem foglalkozik megfelelően a társadalom. Tudatosítanunk kell, hogy a család a teljes emberi élet humánus és szép leélésében segít bennünket.
Benda József hozzátette, szükség lenne egy önálló minisztériumra, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Kiemelte, támogatni kellene a részmunkaidős foglalkoztatást. A szakértő szerint ugyanakkor a szubszidiaritás azt is jelenti, hogy a kisközösségek döntenek a saját ügyeikben.
Fotó: Merényi Zita (archív)
Baranyai Béla/Magyar Kurír
