Tudományosan vizsgálták a vallásosság egészségi hatásait
A vallásos hívők általában alacsonyabb halálozási arányt mutatnak a hosszú követéses vizsgálatokban, mint a vallástalan emberek. Az ateisták fizikai és mentális egészségi állapota megegyezik a vallásos csoportokéval, az agnosztikusok (kételkedők) állapota pedig következetesen rosszabb mindkettőnél – írja az Egészségügyi szakirodalmi tallózó csoportban közzétett összefoglalójában Dobson Szabolcs gyógyszerész. Kiemeli: a konkrét vallási gyakorlatok (a templomba járás és a közösségi részvétel) fontosabbak ebből a szempontból, mint a magánhit.
Mint írja, az eredmények alapján elsősorban a világnézet bizonyossága és a társadalmi integráció, nem pedig a hit tartalma okozza az egészségbeli különbségeket.
A mentális egészségre vonatkozó eredmények U alakú alakú kapcsolatot mutatnak: mind a magabiztos hívők, mind a magabiztos ateisták nagyobb jólétet mutatnak, mint a bizonytalan vagy agnosztikus egyének, ami arra utal, hogy a világnézet bizonyossága fontosabb, mint annak tartalma.
A bizonyítékok arra utalnak Dobson szerint, hogy a vallásosság megfigyelt egészségügyi előnyei nagyrészt a társadalmi integrációból és a közösségi részvételből származnak, nem pedig magából a hitből, mert a vallási részvétel előre jelzi a halálozás csökkenését, míg a magánhit nem.
A kontextus kritikus fontosságú: a vallásosság védő hatása attól függ, hogy a hit státusza normatív-e egy adott társadalomban vagy perifériára szorított.
Összességében a bizonyítékok nem támasztják alá azokat az állításokat, miszerint az ateizmus önmagában egészségügyi hátrányokkal jár; inkább az egészségügyi eredmények az egyén hitének társadalmi beágyazottságától és az alternatív értelmezési források és közösségek elérhetőségétől függenek.
A bizonyítékok nem támasztják alá azt az egyszerű következtetést, hogy a vallásos hit elősegíti az egészséget, vagy hogy az ateizmus egészségügyi hátrányokkal jár - hangsúlyozza a gyógyszerész.
A hit és az egészség közötti kapcsolatot inkább
- a kulturális kontextus (hogy a hit normatív vagy deviáns),
- a meggyőződés bizonyossága (a magabiztos világnézetek tehát tartalmuktól függetlenül elősegítik a jólétet),
- a konkrét vallási gyakorlatok (a templomba járás és a közösségi részvétel) fontosabb, mint a magánhit)
- és a népesség jellemzői (a hatások életkor, nem és egészségi állapot szerint eltérőek)
befolyásolják.
(portfolio.hu)
