Teréz anya: Csend
Ha állandóan beszélünk, nem tudunk imádkozni. Jézus nincs jelen bennem. Csendben kell lennünk. Az a nővér szent, aki igazán megőrzi a csendet.
Isten a csendben beszél
A szív csendjében Isten szólal meg, ez az az idő, amikor szólni fog hozzád. Hogy meghalld, olyanná kell lenned, mint egy kisgyermek. Próbáld nagyon tisztelni a Kis Virágot [Lisieux-i Szent Terézt]. Ő nagyon jól megértette az Evangéliumot. Fölfedezte, hogy kis gyermekké kell lennie. Olvasd el az életét, semmi különöset vagy rendkívülit nem fogsz találni benne. Az a feltűnő benne, hogy nagy szeretettel hűséges volt a kis dolgokban, hű volt a csendhez.
Isten szavára hallgatni
Az odahallgatás az ima kezdete, és amit hallgatunk, az Isten hangja. Istené, aki mindig igazat mond, és akit nem lehet megtéveszteni. Ha megőrizzük a csendet, a csend nem téved. Ha beszélünk, ha visszabeszélünk, hibázhatunk.
A szív csendjében Isten szól hozzánk; engedjük, hogy Isten betöltsön minket, és csak akkor beszéljünk. Sokszor szeretetlen szavakat mondunk. Belőlünk jön, a szívünkből, nem pedig Isten beszél általunk, mert nem hallgatunk Istenre.
Ha tudni akarod, mennyire szereted Jézust, nem szükséges bárkit is megkérdezned; elég érett vagy magad is. Ha szíved őszinte, magad is tudni fogod, feltéve, hogy gyakorlod a csendet. (…) Próbálj meg egyedül lenni. Próbáld megőrizni az igazi mély csendet, hogy megszabadulj a keserűségtől vagy a gyűlölködéstől.
Teljes csöndben
Azt gondolom, hogy nagyon fontos ez az egyesülés Istennel. Tökéletesen csöndben kell lenned, mert a szív csöndjében Isten szól hozzád. Az üres szívet megtölti Isten. De még a Mindenható Isten sem tudja betölteni a tele szívet, amely telve van büszkeséggel, keserűséggel, irigységgel; meg kell szabadulnunk ezektől. Amíg ragaszkodunk ezekhez, Isten nem tud minket betölteni. A szív csendessége szükséges, nemcsak a szájé – bár ez is fontos; de a szívé ennél több: az értelem csöndje, a szemek csöndje, az érintés csöndje. Akkor mindenhol meghalljuk Őt: az ajtó becsukásakor, abban a személyben, akinek szüksége van ránk, a madarak énekében, a virágokban, az állatokban – ez az a csönd, amely csodálat és dicséret. Miért? Mert Isten mindenhol ott van, és láthatjuk és hallhatjuk Őt. Ez a varjú dicséri Istent – jól hallom a hangját –, ez a bolond varjú; láthatjuk Őt és hallhatjuk ebben a varjúban és imádkozhatunk; de nem láthatjuk és hallhatjuk Őt, ha szívünk nem tiszta.
(Részlet Teréz anya „Ahol szeretet van, ott az Isten. Út a szorosabb egységre Istennel és a nagyobb szeretetre az emberek iránt” című könyvéből)
