Rendkívüli aszályhelyzet - mit lehet tenni?
Rendkívüli készültséget hirdetett az aszály miatt az élő környezetért felelős miniszter, a helyzet kezelésén több száz vízügyi szakember dolgozik. Raskó György agrárközgazdász beszélt arról, hogy szerinte mit lehet és mit nem lehet tenni a kialakult helyzetben.
Az agrárközgazdász szerint bár helyes a miniszteri intézkedés, konkrétan sokat már nem lehet tenni, mert a kormány egy „totál lerobbant, elhanyagolt vízügyi infrastruktúrát” örökölt az előző rendszertől, így most legfeljebb csak tüzet lehet oltani.
Úgy fogalmazott, a mostani károk egy részén már nem lehet érdemben segíteni.
„Olyan mértékű károsodás történt alföldi térségekben, elsősorban a kukoricánál, amit már helyrehozni nem lehet. Magyarország történetének az egyik legtragikusabb gabonatermése lesz idén” – jelentette ki.
Számszerűsítve a problémát elmondta, hogy idén valószínűleg nem termel az ország 9 millió tonnánál többet, miközben normál években 15-16 millió tonnát szokott. Ez egy egészen elképesztő mértékű értékesés, ami elsősorban az Alföldet érinti. Úgy véli, rövid távon nincs olyan komoly megoldás, ami ezt a hatalmas kárt ellensúlyozná, mert a teljesen lerobbant vízhálózat mellett nincsenek tározók sem.
Az agrárközgazdász szerint ha a kormány komolyan belekezd egy vízmegtartási programba, annak is csak évek múlva lehet érdemi hatása.
A megoldást egy komplex nemzeti vízgazdálkodási program jelentené, amit a kormány ígért is. Raskó György szerint azonban a jelenlegi, rendkívül alacsony vízállású időszakot kellene kihasználni a cselekvésre. „Most, amikor alacsony a vízállás mindenütt, a Dunán, a Tiszán, Berettyón és egyéb folyókon, most kellene elkezdeni azonnal a rehabilitációt. Azokat a műtárgyakat, amelyek kellenek ahhoz, hogy újra megfelelő mennyiségű víz jusson a csatornákban, először rehabilitálni kell. Most erre jó lehetőség van” – magyarázta.
Saját számításai szerint a program elindításához körülbelül 3-400 milliárd forintra lenne szükség. „Ez nagyjából egy új focstadion nagyságrendű kiadás, tehát azért nem annyira rettenetes összegről van szó.”
„Ha valamiben, ebben az Unió biztosan segítene bennünket, hiszen az Unió saját maga megállapította két héttel ezelőtt, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese” – tette hozzá.
A katasztrofális gabonatermés árakra gyakorolt hatásáról Raskó György meglepő dolgot állított.
Szerinte a rendkívül gyenge termés csak minimális mértékben fogja megemelni az árakat, mivel Magyarország egy nyitott uniós piac tagja.
„Míg nálunk nagyon kevés termett, Romániában rekordtermés van például, de Lengyelországban is kukoricából 10 millió tonna körül fognak termelni, tehát Magyarország már most kijelenthető, kukoricát importálni fog” – mondta. Mivel a világpiacon sincs kiugróan magas ár, és az ukrán-orosz konfliktus okozta spekuláció sem okoz nagy nyersanyagár-emelkedést, a gyenge hazai termés nem fog inflációt gerjeszteni.
A szakértő szerint ez nemcsak a kukoricára, de a búzára és az olajos magvakból készülő növényolajra is igaz. „Nem várható, hogy a következő hónapokban, vagy mondjuk egy fél éven belül az inflációs hatás érezhetően a kiskereskedelmi árakban jelentkezzen” – nyugtatta meg a fogyasztókat.
(szeretlekmagyarorszag.hu)
