Katasztrofális termést jósolnak az országos aszály miatt
A hőség ugyan enyhült a múlt heti hőhullám óta, és kedden egy kisebb hidegfront is átvonult az ország felett, a kánikula többé-kevésbé a nyakunkon maradt, és marad is még egy darabig. Az előrejelzések egyhamar nagyobb mennyiségű csapadékot sem ígérnek, vagyis tovább fokozódik a történelmi aszály. Pedig az ország túlnyomó részén már jelenleg is nagyfokú vagy a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van.
A HungaroMet friss elemzése szerint a talaj gyakorlatilag az egész országban rendkívül száraz, nedvességtartalma a növények által hasznosítható vízmennyiség 20, egyes helyeken 15 százalékát sem éri el. Ilyen nagy területen ilyen mértékű talajkiszáradás még a 2022-es rekordévben sem volt.
Sokatmondó, ha azt nézzük, mennyi víz hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Ebből a szempontból az ország középső és déli része áll a legrosszabbul: az augusztus 12-i állás szerint Budapesten 168, Szegednél 199 milliméter volt ez az érték.
Mivel egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméternyi területen, ez azt jelenti, hogy Szegednél közel 200 liter csapadék hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből.
A múlt csütörtökön tetőző extrém forróságot hidegfront zárta le, de ez csak kisebb foltokban hozott számottevő csapadékot, és jelentősebb esőre az előttünk álló 8-10 napban sincs kilátás. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege mindeközben csak kisebb körzetekben haladja meg a 20 millimétert, az ország több mint felén a 10 millimétert sem éri el. A középső és a keleti országrészben sokfelé csak 40–80 milliméter között van az elmúlt három hónap csapadékösszege, ami harmada-negyede a sokéves átlagnak.
Ezek mind hozzátesznek ahhoz, hogy jelenleg az ország területének több mint felén a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van, és várhatóan a következő napokban tovább nő majd ennek a kiterjedése. A légköri aszály is súlyosbítja a helyzetet: a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá csökken, ez pedig még a mélyebb gyökérzettel rendelkező növényektől is elvonja a maradék nedvességet.
A statisztika szerint az április 1-től tartó időszak több mint 80 százalékában volt az ország területének legalább 30 százalékán közepes vagy annál durvább aszály. A legtöbb aszályos nap eddig Pest (119) és Hajdú-Bihar (117) megyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (47). A HungaroMet ábráján is látszik, hogy a hét közepi állás szerint egyedül Borsod legészakibb, kicsi területén nincs aszály ma Magyarországon.
Mindez jócskán rányomja a bélyegét az idei mezőgazdasági termésre. A kukoricánál felgyorsult a tömeges kényszerérés és a száradás. Egyedül a Dunántúl délnyugati részén kedvezőbbek a körülmények, másfelé a szezon elejétől szinte folyamatosan tartó aszály visszafordíthatatlan károkat okozott. A növények egészségmérőjeként értelmezhető NDVI index értéke jellemzően a hírhedten aszályos 2022. évi érték alatt van, így nagy területen ismét katasztrofális termés várható – összegez elemzésében a HungaroMet.
A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt Magyarországon is egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kisvizek, mind az árvizek, és erre stratégiai és tervezési szinten is készülni kell...
(telex.hu)
