Ezt mondják a gyerekek az anyukájukról

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2014. november 11. kedd

A szülővé válás egyik kellemetlen mellékhatása a bűntudat. Mindannyian hibátlanul szeretnénk teljesíteni a szülőszerepben, éppen elegen dörgölik az orrunk alá, milyen következményekkel járhat egy-egy balfogás. Viszont emberből vagyunk, és a szekérderéknyi “szakirodalom” ellenére vétünk hibát, extrém esetben számtalan álmatlan éjszakát okozva ezzel magunknak.

A szülő legnagyobb kritikusa általában maga a szülő. Egy amerikai vallási szervezet, az Elevation Church viszont a gyerekeket is megkérdezte, mit gondolnak az édesanyjukról. Ezek után szembesítették a korábban önmagukat értékelő anyákat a gyerekeik válaszával.
Az édesanyák arról beszéltek, hogy anyaként tökéletesen szeretnének teljesíteni, hogy többször kételyekkel küzdenek, hogy szeretnének türelmesebben, megértőbben fordulni a gyermekeik felé, és nyugodtan reagálni a felmerülő problémákra.
Ezek után behívták a gyerekeket is, és megkérdezték a véleményüket.
A válaszok:

“Az anyukám egyszerűen csodálatos.”
“Szeretek összebújni vele.”
“Csinos, vicces.”
“Sokat főz nekem.”
“Egyedülálló. Ezért szeretem annyira.”
“Együtt programozunk, elmegyünk vásárolni.”
“Nagyon szeret engem.”
“Sok minden csinálunk együtt, például színezünk.”
“Együtt megyünk a templomba.”
“Azt hiszem, olyan, mintha ő lenne a szívem. Mert annyira közel állunk egymáshoz.”
“Én azt szeretem a legjobban, amikor a trambulinon ugrálunk.”
“Fagyizunk, elmegyünk a körmöshöz, és jól érezzük magunkat.”
“Anya a hősöm.”
“Csinos és gyönyörű.”
“Ő a hősöm.”
“Törődik velem, és mindig szeretni fog, örökké.”
“Ő a legjobb.”

A “szembesítés” eredményeképpen az anyukák megértették, hogy inkább a pozitív dolgokra kellene összpontosítaniuk, és hogy azok a tulajdonságaik, amelyeket ők hibának vélnek, a gyerekeknek fel sem tűnnek.
(szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások   

-1 #1 kri 2014-11-11 08:13
Szerintem nem kamaszokat kérdeztek meg  ;-)

You have no rights to post comments