Tíz éve jár a karácsonyi angyal Csaba testvér gyermekotthonaiba
Németh Zoltán testvérünk hosszú évek óta segítője Böjte csaba testvérnek és részt vesz a karácsonyi cipősdoboz-akció szervezésében. Most "Tíz év tízezer gyermekmosoly" címen jelentette meg a Szent Ferenc alapítvány a karácsonyi angyalos ajándékozás 10. éve alkalmából az emlékkötetét, melyben az ajándékozóknak mond köszönetet. Zoltán ebből készített egy szép összefoglalót nekünk:
10 évvel ezelőtt egy embernek, Érsek Emesének volt egy gondolata, hogyan lehetne személyes módon megajándékozni minden a Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthonában lakó gyereket. Gondolkodást tettek követték és felállt egy szervezői, lebonyolítói csapat, akik kiosztják a gyerekek karácsonyi angyalnak írt leveleit, és az önkéntesek ezrei megvásárolják a névre szóló ajándékot, azoknak a gyerekeknek, akik soha sem reménykedhettek abban, hogy valaki megajándékozza őket.
Mivel ez a kiadvány csak korlátozott példányszámban jelent meg, és hogy többen megismerhessék az angyalozást, a kötet pár írásból idézek.
Csaba testvér gondolatai nyitják a kötetet:
„Kérjetek és kaptok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek!
Bíztat bennünket a mi Urunk Jézus Krisztus.
Milyen csodálatos a gyermekek nem sírnak, panaszkodnak, hanem szelíden, bizalommal megfogalmazzák álmaikat, kéréseiket, papírra vetik és rábízzák az Angyalokra! A pár ákom-bákom sor, akár a kovász hatni kezd, és a gyermekektől sok-sok kilométerre valaki – olyan, aki őket nem is ismeri – elmegy az üzletbe, vásárol, csomagol, ajándékot készít, s lassan Angyallá válik! Olyan ez, mint a mesében – ha az ember olvassa, nem hiszi el -, hogy már 10 éve több száz ember önként, jókedvvel, mer, tud, akar Angyallá válni, ajándékot készíteni, és nagylelkűen, számára teljesen ismeretlen gyerekeknek örömet szerezni!
Szívem minden melegével köszönöm a jóság eme csodáját, melynek én is részese vagyok! Boldog vagyok, mert látom, hogy igenis működik a világ leghatalmasabb parancsa a szeretet törvénye! Igen megtapasztalhatjuk, hogy működik és gyermeket, felnőttet alakít át, tesz jobbá, szentel meg! Ez az egyszerű szeretet gyakorlat örömet, reményt, bizalmat hoz a szívbe, mosolyt varázsol nemcsak a gyerekek arcára, hanem mindazokéra, akik részesévé váltak a jóság és a szeretet áradásának!
Hálás szeretettel köszönöm a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei nevében, hogy egy Angyalok által lakott szép, szerethető világot ajándékoztok nekünk, és hogy hosszúéveken keresztül kitartottatok gyerekeink mellett!”
A gyerekek megírták leveleiket a karácsonyi angyalnak. Az egyik gyerekotthonban a nagyobbaktól azt kértük, hogy írjanak egy kicsit magukról is. Egy 17 éves lány leveléből:
„(.) Én azért vagyok a Szent Ferenc Alapítványnál, mert elváltak a szüleink már 5 éve. Tízen vagyunk testvérek 2 fiú és 8 lány. Ebből 4-en gyerekotthonban vagyunk, a többi testvéremről már nem hallottam semmit lassan már 3 éve. Édesapánk már egy éve elhunyt szívinfarktusban. Édesanyánkkal egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot. Addig látjuk édesanyánkat, amíg megcsináljuk a személyigazolványunkat, azután nem látjuk. Amikor a család még együtt volt sokat civakodtak a szüleink. Édesanyánk már akkor hajtogatta nekünk, édesapánknak, hogy elhagy minket. Szegény családban nőttünk fel mindannyian. Nem volt évekig villanyunk, néha napokig nem ettünk. És ha került is egy darab kenyér, akkor odaadtuk a kisebbeknek, hiszen ők éhesebbek voltak, mint mi. Azután, olyan napokon mentünk keresztül, hogy ki kellett álljunk a vasútállomásra kéregetni, hogy legyen már mit ennünk. Néha a szomszédok segítettek ki minket ruházattal, élelemmel. A szüleink dolgoztak naptól estig, csak ami pénzt kaptak azt édesapánk elitta, édesanyánk meg sok cigánynak tartozott, és oda kellett adja. Sok verest kaptam, vagyis sokat ütöttek a szüleink, nem csak engem, hanem a többi testvéremet is. De az Isten meghallgatta az imám, és bekerültem egy olyan helyre, ahol nem kell szenvednünk, nem éhezünk, és van ahol fürödjünk, tanuljunk, táborba járunk… és ezt a sok lehetőséget köszönöm Csaba testvérnek. Köszönöm, hogy befogadott minket, mert hanem jöttünk volna ide, nem is tudom, hogy hol lennénk.
Köszönöm azt is, hogy megkaphatjuk azokat a dolgokat, amit szüleinktől soha nem kaptunk meg. Például karácsonyra soha nem kaptunk ajándékot. (.)”
Egy 13 éves lány leveléből:
„A legszebb ünnep az életemben a karácsony. Nem csak attól szép, hogy ajándékot kapunk, hanem hogy mi is ajándékot adunk.
Mielőtt a Szent Ferenc Alapítványhoz kerültem, bevallom soha nem volt karácsonyom. Azt sem tudtam, hogy mi a karácsonyi ajándék, vagy hogy milyen az, boldognak lenni. Én nem részesültem olyan szerencsében, mint más gyerek. De azért egy dolgot tudtam akkor is, hogy kik az angyalok. Kisebb koromban azt hallottam, hogy az angyalok az égből szállnak le hozzánk, és hogy hoznak ajándékot. Még azt is hallottam, hogy az angyalok tiszta fehér ruhában vannak, gyönyörű nagy szárnyakkal.
Később azt tapasztaltam, hogy bárki lehet Angyal. Kicsi, vagy nagy, kövér, vagy sovány, akárki. Nem kellenek szárnyak sem feltétlenül ehhez, és fehér öltözék sem. Angyalnak lenni nem nehéz, se könnyű feladat. Ahhoz, hogy valaki az lehessen, egyszerűen sok-sok szeretet kell. Úgy gondolom most, hogy az Angyalok gyönyörűséges teremtmények, akik boldogságot tudnak hozni a gyerekeknek.”
Egy nevelő leveléből:
„Az angyaljárás nagy öröm a gyerekek számára, és nagy öröm nekünk is, mert látjuk a gyerekek arcán az örömöt. Ezelőtt egy pár évvel hozzánk került egy testvérpár, és karácsony előtt megkérdeztem, hogy mit szeretnének kérni az angyalkától. Néztek rám, és igazából nem értették, hogy mit beszélek. Elérkezett az ajándékozás ideje és az örömtől meg voltak hatódva, nem hittek a szemüknek! Végül kiderült, hogy otthon mindössze egy alma, vagy narancs volt a karácsonyi ajándékuk
Nagyon köszönjük a szervezőknek és az ajándékozóknak, hogy minden évben örömöt és sok mosolyt csalnak a gyerekek arcára!”
Egy házvezető írásából:
„ (.) Megtörtént, hogy az egyik fiúnk egy rend tréninget kapott. Telt az idő, jött az új tanév, tűt és cérnát kért tőlem. Megkérdeztem, mit szeretnél varrni? Csak a tréningnadrágba szeretne betoldani, mert kinőtte. Mondtam, adunk mást, és add át egy kisebb gyereknek. Azt válaszolta: Nem lehet, mert ezt az angyal hozta. Elbújt a fürdőbe és megtoldotta a nadrágját és még egy évig hordta. Majd közeledett a karácsony és a csomagban egy új rend tréning érkezett.
Úgy érzem azt a boldogságot, amit karácsonykor a gyerekekkel átélünk, nem lehet szavakban kifejezni, csak átélni lehet igazán. Hála Istennek, hogy ennyi jó ember van közöttünk, akik gyerekeink karácsonyát ilyen széppé teszik.
Isten áldása kísérjen minden kedves Angyalt”
És végül egy szervező, ajándékozó leveléből:
„Az angyali ajándékozás üzenet. Üzenet, hogy mindig van remény és legyen hitetek. Mindenhol, mindenkinek és minden körülmények között. Hitetek, hogy bár nehéz az élet, nehéz a sors, tehetségünkhöz, lehetőségeinkhez képest megmutatjuk, hogy szép a világ, és megannyi csodája van. Talán a legszebb csoda az önzetlen segítség, és a legszebb ajándékot kapjuk cserébe. Egy gyönyörű mosolyt, egy ragyogó szempárt, mint ahogy azok most is visszamosolyognak ránk a fényképekről. Hiszem és hisszük, hogy ez a minimum, amit meg lehet és meg kell tennünk, hogy ti is elmondhassátok, ez egy csodaszép világ.”
(Németh Zoltán)
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.