Hazai tükör

Kategória: Eheti Megjelent: 2022. január 17. hétfő

A XXI. században Isten az újjáépítés művét bízza ránk. Legelőször a kiengesztelődés munkáját. Kiengesztelődés Istennel, embertársainkkal és az egész természettel, mert a kiengesztelődés Isten áldását és helyreállító munkáját hozza el. Ráadásul a kiengesztelődésnél felfakadó bűnbánat tisztulást hoz és rávilágít az elkövetett hibákra, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a megújuláshoz.

A kiengesztelődés magával hozza sebek begyógyítását, az Örömhír meghirdetését, a gonoszság és bűn visszaszorítását, az építkezést. Jézus Krisztus a Világosság, Ő akarja átvilágítja ezt a sötétséggel és bűnnel fertőzött földet, hogy tisztulást és életet hozzon.
Isten világossága bevilágít a mi életünkbe is, és megmutatja, mi rejlik ott – a szívünkben, a közösségeinkben. A politikai, gazdasági, kulturális életben. Ez persze nagy viharokat is okozhat, hiszen nem valami szívderítő, amit látunk. Isten azonban nem azt akarja, hogy a hamisságra gyűlölettel válaszoljunk, hanem hogy a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével kioltsuk! Hogy megismervén az igazságot, helyes és jó terveket gondoljunk végig és azokat valósítsuk meg! Hogy keressük a kiengesztelődést vele és egymással. Hogy egymás javát keresve és szolgálva egy új korszak alapjait rakjuk le Jézus Krisztusban. Őáltala, Ővele és Őbenne.
Ez az alapozó munka zajlik a keresztény felekezetek imamozgalmaiban. Ami pedig az Egyházban elkezdődik, az elkezdődik a világban is, mert a Krisztus Teste – az Egyház, azaz mi -, közvetítjük azt. Hiszen kovászként bele vagyunk épülve a világba, ahol élünk és dolgozunk, ahol a gyerekeinket neveljük és pihenünk.
Még csak kevés idő telt el a kegyelmi időből. Még nagyon sok mindent tehetünk. Csak rajtunk múlik, hiszen Isten minden ereje és kegyelme készen áll, rendelkezésünkre áll a munkához. Megértettük, hogy már győztünk Jézus Krisztusban? Hogy Isten művének építőmunkásai vagyunk?
Mennyei Atyánk! Elismerjük, hogy sokszor nehéz hinnünk a megújulásban. És mégis hinni szeretnénk, ezért kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, hogy küldd el nekünk a Szentlelket a benned bízó hit ajándékával! Áraszd ki ránk a bűnbánat és megújulás szellemét, hogy az emberek meggyógyuljanak, megszabaduljanak, megtérjenek és éljenek! Köszönjük, hogy a Te vágyad az, hogy az emberek felismerjenek, mint szerető Atyjukat és Hozzád forduljanak. Benned bízunk Istenünk, mert a megújulás és az örök élet igéi nálad vannak! Ámen.
Egy nemzetközi szakmai konferencián mondta egy Magyarországon vizsgálat-sorozatot vezető kutató: „a magyar nép a föld legveszélyeztetettebb népe”. Mintha csak egy elátkozott földön élnénk. Gyermekeink meg sem születnek, férfijaink és asszonyaink idő előtt meghalnak. Világelsők vagyunk a szív- s érrendszeri megbetegedésekben éppúgy mint a rákbetegségek különböző formáiban. Pusztít és morzsol minket a depresszió, az alkohol, a drogok és a függőség minden formája.
Fiataljaink átadják magukat a legvadabb erkölcstelenségeknek, a középkorúak reménytelenségbe süllyedve élik életüket, idős szüleik magányosan, vagy másokkal együtt „szociális otthonnak” nevezett elkülönítőben tengetik napjaikat.
A politikai, gazdasági vagy épp a kulturális élet viharaihoz találóan idézhetjük a Szentírás szavait: „s a nép olyan lesz, mint a tűznek martaléka: senki sem kíméli testvérét. Habzsol jobboldalt, de éhezik, eszik baloldalt, de nem lakik jól; mindenki a társa húsát marja: Manassze Efraimot, Efraim Manasszét, és ketten együtt Júda ellen fordulnak.” (Izajás próféta könyve, 9. fej. 18-20.)
Mennyei Atyánk! Kérünk Téged, bocsáss meg nekünk, mert viszálykodó nép vagyunk! Önzők és kérlelhetetlenek, önigazultak és gőgösek. De most meghajtjuk a fejünket és úgy kérünk, bocsáss meg nekünk! Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te szíved szerint! Szentlélek Úristen, hozdd el számunkra az összetartó szeretet tüzét! És köszönjük Istenem, hogy megajándékozol minket ezzel! Ámen.
Valljuk be, volt már, hogy úgy éreztük, az adott döntési helyzetben nem a valóságos teljesítmény számított. Hiába állt elő valaki jó tervvel, nem kellett, „mert kommunista", vagy „mert jobboldali". Teljesen mindegy volt, hogy amit elképzelt az jó volt vagy nem, segítette-e az emberek életét vagy sem, örömet okozott-e legalább néhány embernek vagy sem, volt-e rá pénz vagy sem, segítették-e a munkát önerővel is vagy sem - ha nem a „mi kutyánk kölyke", csak utálkozás, lekicsinylés fogadta. Ám ha „hozzánk tartozik”, akkor lehet bármilyen rossz a terv, gyenge a kivitelezés, elfogadjuk. Ezt az önző szemléletet azonban nem lehet jóllakatni, mert mindig többre vágyik. Valóban, „habzsol jobboldalt, de éhezik, eszik baloldalt, de nem lakik jól; mindenki a társa húsát marja”.
Ilyen környezetben nem csoda, ha már senki sem feltételezi a másikról a jó szándékot. Aki akar valamit, az biztos csak azért akarja, mert pénzt lop vele vagy politikai pecsenyéjét sütögeti - esetleg mindkettő, de legalábbis olcsó népszerűséghajhász.
Így még azt is tönkremegy, ami eddig felépült. Ahogy Jézus mondja: „Akinek van, annak még adnak, akinek nincs, attól azt is elveszik, amije van.”
Ha nem tudjuk elismerni a másikban a jót, az értékeset - függetlenül pártállástól, vallástól, nemzetiségtől - önmagunkkal tesszük a legrosszabbat, s végül elveszítünk mindent: barátokat, munkatársakat, terveket, megújulást, lelki békét, szeretetet.
Kinek jó ez? Kinek jó, ha a viszály szelleme irányítja életünket? Hol marad az igazság szeretete és a szeretet igazsága?
A tények nélküli vádaskodás sem nem civil kurázsi, sem nem polgári erény, sem nem hivatali előjog és főleg nem gyakorlásra szoruló képesség.
A gonoszság mindig a hazugságokon keresztül nyeri erejét. Ahol a hazugság polgárjogot nyer, ott a gonoszság előbb-utóbb szétzülleszti a dolgokat.
Szomorú dolog azt látnunk, hogy a rendszerváltás utáni évek nem annyira a hazugságokból való megtisztulást, hanem annak robbanásszerű elterjedését hozta magával és behatolt a magánszféra legelrejtettebb zugaiba is.
Az igazság viszont a szereteten keresztül nyeri erejét. A szeretetben kimondott igazság gyógyít, sebeket kötöz, felépít, újjáalkot - akár egy egész nemzetet is.
Mennyei Atyánk! Nincs igazság rajtad kívül! Kérlek, Szentlelked által ajándékozz meg minket a Te igazságoddal és segíts, hogy úgy tudjuk azt képviselni, mint Szent Fiad, Jézus, aki a Veled való egyenlőségéhez sem ragaszkodott, hanem kiüresítette magát és szolgált minket a halálig, a kereszthalálig. Ajándékozz nekünk szolgáló lelkületet Uram! Ámen.
A jó hír az, hogy ez az állapot nem törvényszerű, nem örök érvényű és nem megváltoztathatatlan.
El kell ismernünk, hogy felőlünk sem múlt el nyomtalanul ez az időszak. Részesei vagyunk a sötétségnek, ezért bűnbánatot kell tartanunk a bűnök miatt, amelyeket elkövettünk életünkben, vagy amelyeket hagytunk megtörténni és nem tettünk ellene.
Meg kell tagadnunk minden együttműködést a gonosz lelkek munkáiban. Ellene kell állnunk minden testi és lelki kísértésnek, amely viszályt, megosztást és bűnt hoz az életünkbe.
Áldást kell kérnünk minden helyzetben és helyzetre Istentől és Jézus Krisztust hordozva áldássá kell válnunk minden ember és egész országunk számára.
Nem vagyunk egyedül. Embertársaink is segíthetnek és segít maga az Isten, aki a Szentlelket mérték nélkül árasztja azokra, akik ezt kérik Tőle. Kérjünk tehát, hogy kaphassunk, keressünk, hogy találjunk és zörgessünk, hogy ajtót nyissanak nekünk!
Mennyei Atyánk! Kérünk téged Jézus Krisztus nevében, aki megígérte nekünk a Lelket: áraszd ki hazánkra Szentlelked minden ajándékát és emeld ki a népet a Te világosságodba! Kérünk, törj össze minden igát, elnyomást, szabadíts meg minket a gonoszság minden erejétől, hozd el a gyógyulást testünkbe, lelkünkbe, hogy egészen szabadon és tisztán élhessünk a Te dicsőségedre és az emberek javára! Köszönöm Istenem, hogy megadod ezt nekünk. Ámen.
(Megjelent az ingyenes Szeretet földje ima- és elmélkedő füzetben, 2010-ben. Bővített újrakiadását és terjesztését idén tervezzük…)
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

You have no rights to post comments