A világegyetem rendezettségéről
A tudományos konszenzus régebben egyértelmű volt: a galaxisok véletlenszerűen szóródnak az űrben, mint a csillagok az éjszakai égbolton. Margaret Geller és John Huchra azonban feltárta, hogy az univerzum nem véletlenszerű káosz. Rendezett, mintázott, szerkezettel bír – csak éppen olyan hatalmas léptékben, hogy az emberiség addig nem ismerte fel. 1989-ben, amikor publikálták a munkájukat, a világ címlapjaira került.
A galaxisok rendezettek. Hatalmas falakat és rétegeket alkotnak, óriási, üres űrközetekkel közöttük – mintha kozmikus szappanbuborékok feszülnének az univerzum százmillió fényéveken át.
Forradalmi felfedezés volt. Azt jelentette, hogy a gravitáció sokkal nagyobb léptékeken szervezi az univerzumot, mint bárki gondolta volna. Azt jelentette, hogy az univerzumnak mély, alapvető szerkezete van, amit meg kell magyarázni.
A kozmológiát alapjaiban kellett átgondolni. Az univerzum nem véletlenszerű káosz. Rendezett, mintázott, szerkezettel bír – csak éppen hatalmas léptékben. Minden új felmérés több szerkezetet, több komplexitást mutatott. A Nagy Fal csak a kezdet volt – azóta ennél is hatalmasabb struktúrákat találtak, megerősítve: az univerzumnak van csontváza, vázlata, építészete.
