Jegyzetlapok 51. (Egy felvetés a magyar szent koronáról)
A magyar szent koronáról sokféle tanulmányt olvastam már, de sem a történészek, sem az ötvösök, vagy más, a koronával foglalkozó szakemberek és laikusok nem tudtak közös nevezőre jutni, hogy pontosan mikor készült a korona – még István előtt, az ő idejében, vagy később -, egységes szerkezetű-e vagy két külön – egy latin és egy görög -, részből barkácsolták-e össze.
De lehetséges-e, hogy a korona két része nem azért különbözik egymástól, mert épp ezek voltak kéznél, hanem egy tudatos koncepció részeként, amely a keleti (görög) és nyugati (latin) kereszténység egységét akarta szimbolikusan megjeleníteni, ezzel is súlyt adva az Európa közepén, a két nagy vallási terület találkozási pontján lévő Magyar Királyságnak, a nagy egyházszakadás (1054) időszakában?
Fűzzük hozzá ehhez, hogy a jubileumi 2000-es évben – Szent István koronázásának millenniumán - augusztus 20-án I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka a budapesti Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén jelentette be, hogy Szent István királyt a keleti keresztények felvették egyházuk szentjei közé. Így az 1054-es skizma óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)
