Kedves Gyula!
Én nagyon örülök ennek a hírnek, mert ez azt jelenti, hogy az egyház továbbra is hű akar maradni a katolikus hithez!
Azok akik elváltak és újraházasodtak, maguk rekesztik magukat a szentgyónásból, és a szentáldozásból.
Azt hiszem tényleg el kellene olvasnod II. János Pál pápa Test teológiája művét, vagy ezen alapján készült Jó hírek a házasságról és a szexualitásról című művet, melyet korábban is írtam. Szent István társulat adott ki.
Aki lopott, csalt, gyilkolt stb. megbánta, igen kap feloldozást, de aki elvált és újraházasodott, nos, az folyamotos házasságtörésben él. Nem tudja megígérni, hogy többé nem vétkezik. Vagyis teljesen maga választotta a spirituális halál útját!De ugyanez érvényes a fogamzásgátlásra is. Ha valaki kizája a jó Istent és teljesen csak az élvezetnek él, ott sem érvényes a szentgyónás, mert nem tudja megfogadni, hogy többet nem vétkezik, ha tudja, hogy holnap úgyis újra beveszi a tablettát.
Ez az elváltak és újraházasodottak dolga az Oltáriszentséghez való járulás tekintetében nem valami új keletű dolog. Az anglikán egyház pont így keletkezett, és megnézhetjük a többi protestáns egyházat is.
Amit pedig az asszony gyermekeivel menekül otthonról, és netán el is válik, de nem házasodik újra, nos ő igenis járulhat szentségekhez, mert nem követ el házasságtörést!
Ne haragudj, de ez nem buzgó és merev hozzáállás, hanem katolikus hitünk alapja, és a Szentírásból következik.
Írtad, korábban, hogy Medjugoréban jártál. Biztos hallottál arról, hogy a Szűz Anya kérte, hogy ne nézzünk TV-t, ne olvassunk híreket!(3 éve nem nézek TV-t, és a neten is csak keresztény honlapokat olvasok)
A világ szellemétől akar megóvni bennünket!
Te is kevésbé fogod kirekesztőnek tartani egyházunkat, ha a világ túlságosan tolleráns része nem folyásol be!
Imádságos szeretettel: Timi
Egy könyvet ajánlok figyelmetekbe Emmánuel Maillard nővér Medjugerjei Gyermek Marana Tha kiadó
21 fejezet az Ürességet termő doboz.
"Óvakodjatok a televiziótól, különsen az ártalmas műsoroktól...."
Nos, megfogadjuk-e? Vagy a mi napjainkat is a TV-nézés tölti ki, ahelyett, hogy gyermekeinkkel, unokáinkkal, vagy a család többi tagjával foglalkoznánk.
Örülök, hogy barnan közzétette a tiszta szívek mozgalmát.
Sajnos esküvőnk előtt erről nem hallottam, de a 10 házassági évfordulónk előtt igen, és mi úgy ünnepeltük meg, hogy tisztasággyűrűt húztunk, majd püspök előtt engedelmességet fogadtam férjemnek.( Szent Pál mondja a Szentírásban, hogy az asszony engedelmeskedjen férjének.)
Timi
Jaj Timi! Bár ilyen egyszerű és problémamentes lenne az élet! Addig jó, amíg Te nem ütközöl emberileg leküzdhetetlen akadályba. Te mit tanácsolnál annak az anyának, akinek már négy (!) fogyatékos gyermeke született? (előbb képzeld el milyen, mielőtt kapásból adnád a választ.. persze nem lehet elképzelni úgysem..)vagy annak akinek van három egészséges, és most épp kemoterápiás kezelés alatt áll súlyos rákos betegsége miatt. Ne védekezzen? És akkor mit tegyen? Haljon meg inkább, itt hagyva a családját? Vagy hagyja megnyomorodni testében a gyereket a kezelések következtében? És mit tegyen az az asszony, akinek a terhesség toxikozist okoz, és a következő gyereknél feltehetően esély sincs, hogy kihordja? (pedig de szeretné!)Persze belehalhat, az is egy út, eközben persze a baba is meghal, de hát az abortusz is halálos bűn.. (bár legalább kaphat foldozást..) Ha valakit elhagy a férje és végül újra megházasodik. Tudok ilyet is. 5 gyereket nevelnek hitben, szeretetben. Ez volna a spirituális halál?? Teljesen biztos vagyok benne, hogy Isten jóval irgalmasabb hozzánk, mint mi egymáshoz. (Évek óta nem nézek Tv-t, nem befolyásol a világ túlságosan toleráns része..)
Szerintem vegyük előre a Szeretet parancsát, a többit bízzuk Istenre..
Kedves Évi!
Keressétek fel Gál Péter atyát. Ő talán meg tudja állapítani, hogy milyen eredetű az epilepszia. A lelkiatyám(ő nem Gál Péter atya) találkozott már ördögi eredetű epilepsziával és elvitte az illetőt Gál Péter atyához.
Sok olyan pszihiátriai és más betegség van, amit nem orvos kellene kezeljen, hanem paphoz kellene menni vele.
Timi
Kedves Gyula!
Ha kérhetném leközelebb legalább két héttel az esemény előtt tedd ki a honlapra az időponot. Mi Budapesthez közel lakunk, és szívesen elmentem volna most is az összejövetelre, ha hamarabb tudjuk az időpontot.
Köszönettel Timi
Kedves Timi!
Sajnálom, hogy nem tudtok jönni.
Egyébként a "Gyógyító összejövetelek" menüpont alatt megtalálható felsorolva előre - jelen esetben március elején tettem fel a március-áprilisi időpontokat és helyszíneket. De ezek szerint ez így nem eléggé jó megoldás, kigondolok egy másikat - már ha tudok...
Imával és szeretettel: Gyula
Ez csodálatos! Köszönöm a hírt! Már nagyon kell ide egy szép, nagy befogadóképességű templom...
Nem is tudtam, h most (holnap) lesz az alapkőletétel...
De vajon mikor mehetünk már ide Szentmisére???
üdv
Tünde
A pápa azt mondja, hogy az Oltáriszentséget állítsuk a középpontba. Azt is mondta, hogy ez az élet kenyere nekünk. Vajon ez csak alakoskodás lenne? És a Szűzanya segítségül hívása csak valami new age angyal-história?
Vajon, ha a fordító a "spirituális energiát" lelki erőnek fordítja (ahogy az számunkra megszokott - bár nem tudom, mi volt az eredeti angol kifejezés, ha valaki ismeri az eredeti szöveget, utána nézhetne), akkor is problémáznánk? Lehet, hogy a fordító követte el a hibát. Vagy ő new age-s?
Vagy esetleg mi vagyunk annyira gyanakvóak, hogy már senkiben és semmiben sem tudunk bízni?
Én reménykedem, hogy ez csak fordítói baklövés...
Imával és szeretettel: Gyula
Kedves Testvérek!
Új sorozatot idítok, hasonlót, mint a "Márk evangéliumát olvasva", csak most a Hegyi beszéd feldolgozását.
Fogadjátok szeretettel - és természetesen minden észrevételt örömmel fogadok!
Imával és szeretettel: Gyula
Pontosabb, mindazok után, amelyek után korábban "nyelt az ember már, többször, nagyot". Meghallgatva életútját, szülei reakcióját születésénél, megismerve saját megélt gyermekkorát, lelki válságát, hétköznapjait, igen az ember csettintett egyet - a hit ereje, JóIsten kegyelme - de ott maradtak az emberben a kétségek, amikor a jövőről beszélt, a tervekről, reményekről: házasság, esetleg gyermekek,... S nehezen hisz az ember a szemének, amikor képi formában megelevenedik a jelen - mi ez, ha nem egy méretes tanúbizonyság...
Nem tudom melyek a mozgatórugók, lehet szimplán valóban a segítő szándék, a jóakarat, persze lehet akár más is...
Közvetlenül talán a gyerekek nem lesznek kitéve negatív hatásoknak (a jelenünkben), viszont ezt nem látom biztosítva a jövőre nézve. Egy olyan utat mutatunk meg számukra (olyan útra indítjuk őket), amelyre valóban könnyen rácsatlakozhatnak nem kívánt jelenségek vagy fordítva, az ember maga csatlakozhat be a sorba, továbblépve, tudatlanul. Lesznek, akik a tudás és (keresztény) tanítások birtokában ismerni fogják a veszélyeket (és ezeknek megfelelően fognak eljárni adott esetekben), de félő, hogy a többség nem lesz ezen dolgokkal tisztában. Ott az esélye, hogy a fenti kezdeményezésnek nagyobb lehet a deficitje, mint a hozadéka a társadalom szempontjából, ha a stresszkezelés mellett a lelki életünk jövőjét is figyelembe vesszük.
Elgondolkozva Sipi szavain, teljesen igaza van.
Gondolkodjunk el keresztény "eszköztárunkon", lelki életünkben, szervezetünk életében most kicsit másként (akár stresszkezelés szempontjából): ima, elmélkedések, rózsafüzér, dicsőítések, zsoltárok éneklése, testvéri közösségek, egymásra való odafigyelés, egymás szeretete, életünk/félelmeink/a holnap problémáinak átadása JóIsten irányába, a problémákon való rágódás helyett JóIsten áldása/dicsőítése, reményünk, hitünk és annak ereje,...s a legnagyobb, JóIsten segítsége, áldása, kegyelme. (mi magunk eszköztelenek lennénk?)
nekem az egész életem az eröszakrol szol,soha senki nem segitet nekem hogy tul lépjek rajta még az édesanyám sem akki már nincs az élök közt...kis lány voltam vagy 3 éves mikor anyám el vált édesapámtol és lett egy mostohám,jo ember volt csak én nem szeretem soha,hiszen 3 évesen székre álitot és lábam közé rakta a himveszöjét és ez ment egészet 12 éves koromig ,anyámnak panaszkodtam az én kisgyermeki szavamal de hogy megvédet volna elvert hogy merek ilyet kitalálni egyáltalán ,soha többé nem beszéltem rola snkinek csak a kis ocsémnek de ö nem értet az egészböl semit hiszen kicsi volt ö is...anyámnak akkor jutot eszébe hogy segitsen rajtam vagyis boszut álni mostohámon mikor elhagyta öt akkor mondta nekem menyek be rndörségre adjam fel hogy megeröszakolt és hogy terhes vagyok tole 15éves voltam már akkora de nem tettem meg,45 éves vagyok de párkapcsolatban nem tudtam élni mindig az volt a szemem elöt hátha lányaimal is megtörténhet ez és minden mozdulatot vagy bármit is tett párom én csak azt látam benne hogy lányaimal akkar kikezdeni ,mostanra már egyedül élek 6 éve,de még mindig emészt engemet nem tudom hogy lehet ezt az egészet feldolgozni.....volt nekem kaparásom ,draga jo édesanyám és párom elintézték ugy hogy nem kelet menem semien kivizsgálásra csak a korházba hogy elvégezhetsék a mutétet,és volt még egy vesztésem is....sokszor rémálmok gyotortek gyotornek márig de most hogy van kisunokám 4 éves én nevelem öt ugy érzem lelkem kezd megnyugodni ....de az eröszak az mindig itt van fejembe nincs olyan nap pilanat hogy eröl elfeledkezem mit tegyek hogy mind ezen tul lépjek megnyugodjam mert feledni azt nem fogom tudni soha ...tiszteletel maradok egy megtört aszony aki együt érez fájdalmadba
