Kultúra
Az oroszlánember
Mondhatnám, hogy ez a történet egy kisfiú nagy bátorságáról szól. Vagy a szavak és a mese hatalmáról. Esetleg arról, hogy egy beteg ember is válhat hőssé. A valóság azonban fölülírja a képzeletet.
Egy kis irodalom: A feltaláló
Gyula bácsit még csak Gyuszikának hívták, amikor már homályosan, de biztosan érezte, hogy ő feltaláló lesz. Ez az ő hivatása. Feltaláló volt és az is maradt egész életében.
A két öreg
A városunktól északra lévő erdős dombokat a térképen Róka-domboknak írják, az itt élők azonban hosszú évek óta csak a „Két öreg hegye”-ként emlegetik. A legmagasabb domb tetején lévő kilátót sem híják már Rókalesnek, hanem Házaspárnak, de nem azért, mintha ide járnának a házaspárok kirándulni. A kíváncsi városiak, majd a szájról-szájra terjedő hírek nyomán az érdeklődők kezdték el így biztatni egymást: menjünk fel, nézzük meg a házaspárt! Így ragadt a Róka-dombokra az új név, s a kilátóra a Házaspár. (A teljes történet a képpel együtt itt található: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek/ ) Jó szórakozást!
Falubolondja János
Minden városnak megvan a maga bolondja. Nekünk is van, pont nekünk ne lenne?
Falubolondja János egykor megbecsült üzletember volt, szorgalmas, igyekvő ember, lányos anyukák álma, kocsmárosok réme, általában a város szeretettje.
A templom macskája
Közmondásszerűen igaz, hogy a templom egerei szegények – nos, mint a templom egerei. Érthető, hiszen a templomban nincs se spájz, se kamra, de még egy nyavajás hűtőszekrény se! Nincs ennivaló sem a templomhajóban, sem a szentélyben, sem a sekrestyében. Az viszont már nem közmondásszerű, de igaz, hogy a templom egerei sokan vannak. A szegényeknél – így a templom egereinél is -, mindig sok kicsi születik, s ha nem is nő fel belőlük annyi, mint a spájzos házakban. A templom egere hat-nyolc kölyke még mindig több, mint a gazdag rokon egy-kettője.
A sokszínmanó
Egy novella - A sokszínmanó -, és egy vers - Egyszer egy kismanó... - a pénteki ajánlatunk. Tessék, lássék!
A sokszínmanó
A manókat nem csak azt különbözteti meg a törpéktől, hogy vékonyabbak, kisebbek és nem olyan szőrösek. A törpék nagyon ügyesek minden kétkezi munkában. Mondhatjuk, kívül hordják a tehetségeiket: fúrnak-faragnak, kalapálnak, csiszolnak, s a kezük közül kikerülő fegyverekért, ékszerekért sorban állnak az igényes és tehetős vevők.
Az ember, akit rángat az árnyéka
Az előttünk sétáló férfin nem látszott semmi különös, útikalauzom mégis megrántotta a kezem, és a fülembe súgta:
„Látod azt az embert? Nagyon szerencsétlen – rángatja az árnyéka! Hidd el, ez így van! Állítólag egyszer egy egész hétvégén bulizott egy rave-house-partyn, az meg tudod milyen?! Dübörög a zene, mindenfelől villóznak a fények, stroboszkóp meg minden, és állítólag az árnyéka nem bírta tovább a zajt, meg hogy ide-oda ugráltatják és megbolondult!
A hatnyelvű ógmóg esete...
Nyári mulatságul itt egy új novella - A hatnyelvű ógmóg esete - és egy új vers - Én egy zsírszalonna - képekkel! Szöveg: Sípos (S) Gyula, képek: Vihart Anna. Tessék parancsolni!
A hatnyelvű ógmóg esete!
Mindannyian ismerjük az ógmógokat, baromfiudvaraink kellemetlen, de nélkülözhetetlen lakóit. Ott lótnak-futnak a tyúkok között, és miközben sertepertélnek, egyre csak ógnak-mógnak. Szembe dicsérnek, háttal szidnak, de mindenhogyan csipkednek, csipkelődnek. Ahogy mondani szoktuk: egy csőrből fújnak hideget, meleget. Azért tartjuk őket, hogy az eget kémleljék, nem repül-e héja a csibék felé, a földet, hogy nem ólálkodik-e róka a kerítés körül – mert azt el kell ismernünk, hogy jobb megfigyelő és riasztó nincs az ógmógoknál!
Pénteki történet: Sziklaváros
"A Sziklaváros előképei között megemlíthetjük a kr. u. harmadik századból az egyiptomi pusztaságba kivonuló remetéket, a Római Birodalom összeomlása után keletkező európai szerzetes közösségeket vagy a világszerte több helyen is fellelhető barlanglakás-komplexumokat. A Sziklaváros azonban több szempontból is különlegesnek számít..." A teljes történet a képekkel együtt megtekinthető a Kisvárosi történetek című facebook oldalunkon, itt: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek/
Alkotótábor 2016 - képgaléria
Szeretet Földje Alkotótábor - az elkészült alkotásokat meg lehetett nézni vasárnap, a misék után. Meg most itt... Tizenegy fotó - tessék parancsolni! :-)
Kötetlen eszmecsere
Minden pénteken új novella képpel a Kisvárosi történetek facebook-oldalunkon! A mostani: Kötetlen eszmecsere
"Kedves Barátom! Már vártalak itt, az irodámban, hogy beszélgessünk egy kicsit - tudod, ez kötetlen eszmecsere, azt akarom, hogy most ne, mint főnöködre nézzél rám, hanem mint egy barátodra, jó ismerősödre, akivel bármiről beszélgethetsz..." Tovább: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek/ (Szöveg: Sípos (S) Gyula, kép: Vihart Anna)
Légy apó tanítása
Légy apó érezte, hogy már csak kevés ideje van hátra. Szárnyai megfakultak, potroha elveszítette régi feszességét és lábaival is egyre gyengébben tudott kapaszkodni. Alig várta, hogy a nyüvekből kikeljen a legújabb légygeneráció – tudta, hogy ez lesz az utolsó nemzedék, akiknek még átadhatja bölcsességét.
Figyeljetek rám, legyecskéim – szólította meg fiatal és hebrencs utódait. – A legfontosabb ismereteket adom át netek, amit ha jól eszetekbe véstek, hosszú és boldog életet élhettek!
