Reményik Sándor: Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Mit tegyünk Farkassal?
Még egy mese a hamarosan megjelenő Tanulságos mesék kötetből:
Sípos (S) Gyula: Mit tegyünk Farkassal?
Akkor történt mindez, amikor az emberek és az állatok, a tündérek és a törpék még együtt éltek. Igaz, a szétválás már elkezdődött. Az emberek házakat építettek maguknak, a törpék pedig barlangokat vájtak, de még meglátogatták egymást és sok feladatot egymással összefogva oldottak meg. A madarak levadászták a zöldséges kert rovarkártevőit, cserében az emberek télen magokat tettek ki nekik. Ha Medve úr méhrajt talált egy fa odvában, hívott néhány férfit a faluból, azok füsttel elkábították a méhecskéket, aztán a kiszedett lépesmézből adtak a medvének is.
Szépségverseny az erdőben
A mai (július 25. péntek) érdi író-olvasó találkozóra valószínűleg viszem ezt a mesét - Szépségverseny az erdőben -, amit az iskolában írtam a napközis gyerekeknek. Ez a mese benne lesz a hamarosan megjelenő Tanulságos mesék című meséskönyvünkben is. Tessék parancsolni, kedvcsinálónak:
Sípos (S) Gyula: Cipők és virágok (novella)
Egy reggelre valaki virágokat ültetett a Duna-parti cipőkbe.
Egy influencer turista, bár nem tudta mit lát, lefotózta és feltette a képet a mindenkinek szóló személyes fiókjába a netre. A helyben ülő világjáróknak tetszett a kép, ők is megosztották, míg az a földet megkerülve visszatért hozzánk, ahol a tizenöt másodperces hírnév egynapos szenzációvá vált a médiában:
Amikor a Pünkösd hétfő keddre esett
Itt egy novella, még régebbről, kikapcsolódásul, szokatlan megközelítésben: Amikor a Pünkösd hétfő keddre esett. Tessék parancsolni!
Sípos (S) Gyula: Emberke
Most, hogy Kapu Tibor, egy magyar ember van fent az űrben, eszembe jutott egy mese, amit még 2017-ben írtam a napközis csoportomnak. (Ilyenkor ők mondják a szereplőket és én megírom hozzá a mesét...) A történet egy kisfiúról szól, aki űrhajós szeretne lenni, a címe: Emberke. Tessék parancsolni:
Sípos (S) Gyula: Családi ballagás (alkalmi vers)
Az iskolai ballagásra egy anyuka megkért, hogy írjak egy verset a fiának, akinek a nővére ballag, és a fiú fog szavalni a műsorban. Gyorsan írtam valamit, bár nem éreztem nagyon sikerültnek, de elküldtem, és meglepetésemre el is szavalták. Szóval, ha érdekel, itt a vers, Családi ballagás:
Borsószem hercegnő (szerelmes mese)
Az angyalok nagy jutalmat kaptak munkájukért. Ki kellett ugyanis fényesíteni a csillagokat, megpörgetni a bolygókat, a Tejutat pedig olyan tisztára söpörni, hogy azon a legkisebb csillagpor szemcse se maradjon. Mivel pedig az angyalok gyorsan és szorgalmasan dolgoztak, kérhettek egy ajándékot Istentől.
Szeretet történetek a Bibliából – Szenvedélyes szerelem
Több nagy szerelmi történet van a Szentírásban. Ábrahámé, aki kitartott Sára mellett és nem akart másik asszonyt akkor sem, amikor nem született gyerekük, vagy Mózesé, aki végig kitartott Cippóra mellett, vagy épp Máriáé és Józsefé – de a legszenvedélyesebb mind között Sámsoné volt.
Károlyi Amy négy szép verse
Weöres Sándor és Károlyi Amy házassága a magyar irodalom egyik legkülönösebb és legmeghatóbb kapcsolata volt. Szerelmüket a szellemi szépség iránti közös elfogultságuk alapozta meg, és kölcsönösen a magasba emelték a másikat.
Károlyi Amy élete végéig gondoskodott gyereklelkű férjéről. Halálos ágya mellől sem mozdult el. „Mi fáj, Sándor?” – kérdezte. „Felmegyek a magasságos egekbe, az fáj” – ezek voltak Weöres Sándor utolsó szavai. Károlyi Amy négy szép verse itt:
Sípos (S) Gyula: Utolsó emlékeim anyánkról
Anyánk, gyönyörű asszony
36 évesen a kórházban
testét a rák fölzabálta
barna epét hányt egy tálba
Aztán már csak
a nyitott koporsóban láttuk
fehér csont arcán
kék hullafoltok
Megdicsértek minket
mert szépen viselkedtünk
a temetésen
nem sírtunk
