Róka, aki mindenbe beleütötte az orrát
A mai (szerdai) iskolai rajzversenyhez írott mesém, tessék parancsolni!
Sípos (S) Gyula: Róka, aki mindenbe beleütötte az orrát
Róka volt az erdő legkíváncsibb állata. Mindig figyelt, szimatol, fülelt, mindenkinél előbb akart tudni mindenről. Ha Fácán úr sétálni indult Fácánné őnagyságával, Róka máris ott volt, és a bokorból figyelte, hogy miről beszélgetnek. Amikor Nyúl mamának megszülettek a kisnyulai, Róka rögtön telekürtölte az erdőt az ötös ikrek érkezéséről, s hogy abból kettő fiú, három pedig kislány.
Pilinszky János: Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Még mindig a nők
Édesanyám a világ legszebb asszonya volt, mint már mondottam. Na jó, pontosítok: a világ legszebb asszonya – azok közül, akiket valaha is ismertem, beleértve a magazinokban, tévében, filmeken látható szépségeket is. (Természetesen nem ismerhetek mindenkit, ezért ez az óvatos megfogalmazás.)
Harminchat évet élt összesen.
Szeretet történetek a Bibliából: Énekek éneke
Az Énekek éneke a Biblia egyik legzavarbaejtőbb könyve, amely sokak szerint túlságosan is nyíltan és zavarba ejtő módon beszél a testi szerelemről. Mások szerint az Énekek éneke csak képes beszéd, amely Isten és ember egymás iránti misztikus kapcsolatáról szól. Annyi bizonyos, hogy egykor a házasulandók és a menyegzőn résztvevők énekelték, játszották ezt egymásnak az ünnepi szertartás napjai alatt...
Sík Sándor: Béke, béke...
Köszönöm nektek, pilisi hegyek,
Hogy jóságosak vagytok és szelídek
És engedtek elringatóznom
Vonalaitok zöld hullámain,
Olyan önfeledten,
Mint az anti-világban,
Amikor még olyan csendesen sírdogáltak
A világ eresztékei,
Hogy föl sem ébredtünk rája.
Szeretet történetek a Bibliából - A pusztában
A Kísértő a rejtekből figyelte a férfit a pusztában, aki már negyven napja kint volt, egyedül, étel nélkül, de ezt nem tartotta valami sokra. Sok böjtölő embert látott ő már, sárlényeket mindkét nemből, de neki ellenállni egyik se tudott, mindet el tudta csábítani. Nagyon jól ismerte ő az embert, évezredek óta figyelte életüket, gyengék voltak és porszemek az ő hatalma előtt.
A férfi a pusztában olykor felkelt, sétált kicsit, aztán leült és csak ült ott, szótlanul. Az ördög látta, hogy ez az ember a Teremtővel van, mert a szíve világított, de hát látott már ilyet sokat. Ábrahám világított, Illés világított, Dávid világított, de ő mindannyiukat bűnbe vitte, végül pedig egyik se jutott túl a halál nagy akadályán.
Szeretet történetek a Bibliából: Az asszony teremtése
Akkor Isten megteremtette a férfit. Az Ádám nevet adta neki, ami azt jelenti, hogy ember. Szép volt Ádám, hogyne lett volna szép, amikor Isten az emberben foglalta össze a teremtett világ egészét. Ugyanazokból az elemekből épült fel, amelyek az egész teremtett világot alkották, az élettelen kövektől az élő állatokig. Megkapta a növényi és állati lét valóságát, az érzékelés örömét és a növekedés boldogságát, s hozzá az érzelmi gazdagságot, örömet és kíváncsiságot, s mindazt, amit az állatok is birtokolnak. Isten megajándékozta az embert az önmagára ismerés és fogalmi gondolkodás csodájával is, az ember pedig körüljárt és megnevezett minden növényt és állatot. Végezetül pedig Isten belé lehelte saját Lelkét, hogy az ember társa lehessen, megismerhesse és megszerethesse azt is, ami a természetes világon túl van, Istent önmagát.
Szeretet történetek a Bibliából - A szép Putifárné és József
Kerüljetek beljebb ide, egész Egyiptom legjobb vendéglőjébe! Sehol olyan jó bort, finom ételt, készséges rabszolgalányt nem találtok, mint nálunk. Helyezzétek magatokat kényelembe. Vacsorátok hamarosan elkészül, addig is hadd szórakoztassalak benneteket. Mesélhetek isteneink történeteiből, vagy nagy hőseink tetteről. Esetleg a legújabb pletykák? Jó, akkor elmondom nektek, hogy járt az őrség kapitánya és az ő felesége, a szép Putifárné azzal a héber ifjúval, akit megvásároltak rabszolgájuknak.
Mit tegyünk Farkassal?
Még egy mese a hamarosan megjelenő Tanulságos mesék kötetből:
Sípos (S) Gyula: Mit tegyünk Farkassal?
Akkor történt mindez, amikor az emberek és az állatok, a tündérek és a törpék még együtt éltek. Igaz, a szétválás már elkezdődött. Az emberek házakat építettek maguknak, a törpék pedig barlangokat vájtak, de még meglátogatták egymást és sok feladatot egymással összefogva oldottak meg. A madarak levadászták a zöldséges kert rovarkártevőit, cserében az emberek télen magokat tettek ki nekik. Ha Medve úr méhrajt talált egy fa odvában, hívott néhány férfit a faluból, azok füsttel elkábították a méhecskéket, aztán a kiszedett lépesmézből adtak a medvének is.
Reményik Sándor: Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Szépségverseny az erdőben
A mai (július 25. péntek) érdi író-olvasó találkozóra valószínűleg viszem ezt a mesét - Szépségverseny az erdőben -, amit az iskolában írtam a napközis gyerekeknek. Ez a mese benne lesz a hamarosan megjelenő Tanulságos mesék című meséskönyvünkben is. Tessék parancsolni, kedvcsinálónak:
