Sípos (S) Gyula: Mózes magánya
Tőlem mindenki akart valamit, de ki akart engem?
Sípos (S) Gyula: Mózes és Cippóra
„Amikor úton volt, a szálláson eléje állt az Úr, és meg akarta őt ölni.” (Kiv 4, 24)
Az égő csipkebokor csodája után elmentem apósomhoz, Jetróhoz és elmondtam neki, hogy visszatérek testvéreimhez Egyiptomba, hogy lássam, élnek-e még. Mehetek bátran, mert meghaltak, akik az életemre törtek. Jetró azt felelte: Menj békességgel!
Nem minden angyalnak...
Nem minden angyalnak van szárnya, s nem mindegyik lakik a mennyben, nem, nem...
Fekete István: Roráte
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Túrmezei Erzsébet: Gyertya
Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit nem ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Mindszenti Marija: Gyertyák karácsonya
VIASZGYERTYA: Hónapok óta a kirakatban állunk. Az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt megállnak, hogy megcsodáljanak. Örömmel tölt el, mikor látom a csillogó, vágyakozó tekinteteket. Szinte a fejükbe látok, amint elképzelnek saját otthonaikban a családi jászol előtt, vagy éppen a karácsonyfán díszelegve.
Ady Endre: Álmom az Isten
Batyum: a legsúlyosabb Nincsen,
Utam: a nagy Nihil, a Semmi,
A sorsom: menni, menni, menni
S az álmom: az Isten.
Sípos (S) Gyula: Mózes
Kitett gyerek vagyok.
Talán ezért is maradtam mindig kívülálló.
Anyám tudta, ha fia lesz, a halálra szüli, nem az életre.
Kemény volt az egyiptomi parancs: minden zsidó újszülöttet, ha fiú, meg kell ölni.
Így aztán anyám lányt akart megint, a Mindenható azonban nem hallgatta meg imáját…
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
Október 23-a ünnepén Illyés Gyulának ezzel a megrázó és megvilágosító erejű versével emlékezzünk:
Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat
Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
Önértelmezések Jézussal – szöveg képekkel
Kora gyermekkoromtól fogva nem tartottam magamat szépnek. Utólag megnézve kisgyerekkori képeimet, talán lehettem volna jobb véleménnyel is magamról, de nem így történt. Amikor már nagyobb voltam, rajzoltam egy arcot magamról, és ez volt a standard (1. kép):
